Reggeli Sajtófigyelő, 2005. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-11-22
7 alakult ki Kucsera Géza szabadkai polgármester és a városi bíróság, illetve a rendőrség képviselője között. A bíróság képviselői sérelmezték, hogy az igazságszolgáltatás ra nagy nyomás nehezedik, a sajtó sokszor már azelőtt mond ítéletet a bűntényekben, hogy megkezdődne a bírósági tárgyalás. A magyar nagykövet szerint a legnagyobb összhangot az egyházi vezetők mutatták, mindannyian azt hangoztatták, hogy felekezeti hovatar tozástól függetlenül minden egyház és egyházi elöljáró az etnikai békét hirdeti. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke közölte a távirati irodával: a megbeszélésen a nemzeti tanácsok vezetői általában fontos eredménynek könyvelték el, hogy az o rszágban megalakultak a kisebbségi tanácsok, ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy még nagyon sok gyakorlati tennivaló van a kisebbségek jogainak érvényesítése terén. Megállapították azt, hogy az elmúlt években leginkább a magyarok és a horvátok életét ter helték a kisebbségellenes jogsértések, de remény van arra, hogy az elmúlt hetekben tett kormányzati lépések hozzájárulhatnak a feszültség enyhüléséhez. Józsa László a megbeszélésen sérelmezte, hogy az ígéretek ellenére még mindig nem sikerült beindítan i a szabadkai tanítóképző kart. Az MNT elnöke szerint az ígéretek nincsenek "találkozópályán a valóssággal", emiatt tárgyalásokat kezdeményez Slobodan Vuksanovic szerbiai oktatási miniszterrel. vissza Az európai kisebbségek he lyzetéről rendeztek konferenciát Helsinkiben Brüsszel, Helsinki, 2005. november 21., hétfő (MTI) - Az európai kisebbségek helyzetét elemezték hétfőn Helsinkiben egy nemzetközi konferencia keretében európai parlamenti képviselők és szakemberek részvétel ével, amelyen előadást tartott Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergoup elnöke. Az európai kisebbségek integrációjának és a nyelvi kisebbségeket érő kihívásoknak s zentelt előadásában Tabajdi Csaba emlékeztetett arra, hogy Európa minden hetedik állampolgára valamely kisebbséghez tartozik. A kisebbség és többség közötti feszültség több esetben erőszakos formát öltött és ölt a mai napig, mint ahogy az a Balkánon, a Vaj daságban, Csecsenföldön, vagy legutóbb éppen Franciaországban történt. A magyar képviselő szerint a közelmúlt nagybritanniai és franciaországi eseményeinek tükrében újra kell gondolni a migráns kisebbségekkel kapcsolatos nyugateurópai integrációs po litikát. Nem működik az a modell, amely úgy akar integrálni, hogy asszimilál, szervezetten kell biztosítani a kettős identitás fennmaradását, hogy a migráns kisebbségek megőrizhessék eredeti identitásukat is. A francia események tanulsága: elengedhetetlen új kisebbségi integrációs modell bevezetése. Tabajdi felhívta a figyelmet arra is, hogy az EUnak nincs működő kisebbségvédelmi rendszere, a kisebbségek jogai, védelme terén nincsenek európai szabványok. A magyar szocialista képviselő szerint szo rosabb kooperációra van szükség az Európai Unió és az Európa Tanács között. Az EUban 50 millió kisebbségi él, az ő jelenlétük az EU intézményeiben, különösen az Európai Parlamentben elengedhetetlen. Tabajdi Csaba támogatta Henrik Lax, finnországi svédajkú képviselő javaslatát, hogy legyenek garantált kisebbségi helyek a jövő Európai Parlamentjében - tájékoztatta az MTIt közleményében az MSZP európai parlamenti delegációja. vissza Bosznia beljebb, Koszovó kijjebb Népszabadsá g • Hírösszefoglalónk • 2005. november 22. Itt össze, ott szét? Tegnap Bosznia belépett az EU előszobájába, és a nagyhatalmak közvetítője megkezdte a koszovói ingázást. Az Európai Bizottság pénteken megkezdi a tárgyalásokat BoszniaHercegovinával a sta bilitási és társulási egyezmény megkötéséről. Az EUkülügyminiszterek tegnap Brüsszelben döntöttek úgy, hogy a pont tíz éve aláírt daytoni békeszerződés óta a balkáni köztársaságban tapasztalható "jelentős előrelépés" ezt lehetővé teszi. Olli Rehn, az EU b ővítési biztosa pénteken kezdi a tárgyalásokat. BoszniaHercegovina úgy közeledhet az unióhoz, ahogy halad a teljesen működőképes, önálló, demokratikus állami lét felé. Elsősorban az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a rendőrségi reform és a médiapoli tika területein kell lényegi erőfeszítéseket tennie. Mindent meg kell tennie azért, hogy felelősségre lehessen vonni a szökésben lévő háborús bűnösöket, elsősorban a két fővádlottat, Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnokot, és Radovan Karadz sics volt boszniai szerb elnököt.
