Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-07
21 Koszovó függetlensé ge mellett foglalt állást Bécsben Albánia államelnöke. A kétnapos munkalátogatáson Ausztriában tartózkodó Alfred Moisiu Heinz Fischer osztrák köztársasági elnökkel tartott találkozója után újságírók előtt kijelentette: Albánia támogatja Koszovó függetlens égét. A politikus szerint nem szabad elhalasztani az 1999 óta ENSZigazgatás alatt álló délszerbiai tartomány államjogi státusáról szóló döntés meghozatalát. Emlékeztetett Jugoszlávia szétesésére, nevezetesen arra, hogy a 90es években a szlovénok és a h orvátok - akik nyelvüket és kultúrájukat tekintve a koszovói albánoknál közelebb állnak a szerbekhez és a montenegróiakhoz - függetlenek lettek. (MTI) vissza A parlamentben folytatódott a horvátszlovén határvita október 6. 20:49 Semmisnek nyilvánította a horvát parlament egy csütörtöki határozatában azt a szlovén törvényt, amely szlovén kizárólagos gazdasági övezetté nyilvánított egy határvita tárgyát képező tengeri területet. A határozat "a horvát szuverenitás megsértésére irányuló kísérletnek", "jogilag megalapozatlannak, érvénytelennek és semmisnek" minősíti a kedden született szlovén törvényt. A zágrábi parlament egyúttal támogatta a horvát kormány Ljubljanának tett javaslatát, hogy az ügyben nemzetközi döntőbíróság ítél jen. "Nem követelünk idegen területet, de nem fogjuk feladni azt, ami a miénk" - jelentette ki csütörtökön Ivo Sanader horvát miniszterelnök. A két volt jugoszláv tagköztársaság Jugoszlávia 1991es felbomlása óta nem tudott maradéktalanul megegyezni közös határuk vonalában. vissza Egységről szóltak a nemzeti gyásznapon Népszava, 2005. október 7. Az aradi vértanúkra emlékeztek országszerte és a határon túl is a nemzeti gyásznapon. A Kossuth téren katonai tiszteletadás mellet t felvonták, majd félárbocra engedték a Magyar Köztársaság lobogóját. Az évforduló szónokai elsősorban az egység fontosságáról beszéltek. Az Egyesült Államokban tárgyaló Gyurcsány Ferenc közleményében úgy fogalmazott: a Köztársaság mai polgárainak, Magyaro rszág mai vezetőinek úgy kell élnünk, hogy ne a szavaikkal, hanem tetteikkel legyenek méltók az aradi vértanúk emlékéhez. A miniszterelnök szerint az aradi vértanúk igaz hazafiak voltak akkor is, ha sokan nem magyarnak születtek - volt közöttük szerb, horv át és németajkú egyaránt , mégis Magyarországért, a magyar szabadságért haltak meg, ezért a nemzeti emlékezet magyar vértanúként őrzi meg mindannyiukat. A vértanúk emlékezete köti össze a magyar nemzet tagjait határon innen és túl - mondta Hiller István, az MSZP elnöke egy budapesti megemlékezésen. Mandur László, az Országgyűlés szocialista alelnöke szerint a legfontosabb, hogy a vértanúk áldozata ne legyen hiábavaló. A Batthyánymauzóleumnál úgy fogalmazott, a politikai élet szereplőinek a közös nemzeti c élok érdekében félre kell tenniük torzsalkodásaikat. Az 1849 októberében kivégzett magyar miniszterelnök mauzóleumánál koszorúzott Sólyom László köztársasági elnök, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Pet rétei József igazságügyminiszter. A közjogi méltóságok később közös koszorút helyeztek el a Batthyányörökmécsesnél. Bozóki András kulturális miniszter Székesfehérváron mintegy félezer emlékező előtt kiemelte, hogy a magyar nemzet talán soha nem akart még annyira egyet, nem kovácsolódott olyan egységbe, mint 1848ban. Aradon gyászmisével kezdődött a tizenhárom vértanú kivégzésének évfordulójára szervezett rendezvénysorozat, amelyen a magyar kormányt Kovács Kálmán informatikai miniszter képviselte. A megem lékezésen jelen volt Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, Újhelyi István MSZPalelnök és az RMDSZ képviselői is. A Vajdaság több városában ugyancsak megemlékeztek a magyar szabadságharc Aradon ki végzett vértanúiról, a bánáti Eleméren tartott központi ünnepségen felszólaló délvidéki politikai vezetők a magyar nemzet széthúzását helyezték szembe a mártír tábornokok összetartásával. Az Orbánkormány 2001 novemberében nyilvánította nemzeti gyásznappá október 6át. vissza A többség támogatja a nemzeti vízumot Népszava, 2005. október 7.
