Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-07
12 kormányban megvan a készség arra, hogy ne csak a magyarság identitását, nyelvét és kultúráját támogassa, hanem ahhoz is segítséget nyújtson, h ogy együtt tudjon élni az őt körülvevő népekkel. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke a magyar nemzet előtt álló kihívásokról beszélt. A vajdasági magyarságnak meg kell találnia az integráció útját a magyar nemzetbe, az anyaországnak pedig az ú tját az európai nemzetek családjában - hangoztatta. Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke szerint az aradi vértanúk abban különböztek a jelenkor magyarjaitól, hogy amikor a nemzetnek igazán szüksége volt rájuk, habozás nélkül félre tudták tenni a köztük feszülő ellentéteket, és egyként tudtak cselekedni, feláldozva életüket is. "Mi azonban egyenlőre csak a széthúzásra való hajlamot örököltük tőlük. Összefogás és együtt cselekvés helyett némelyekben rombolási vágy kerekedett felül..." - han goztatta Dudás Károly, aki szerint ez "a kisebbségi lét legmélyebb bugyra... az elnyomók pedig kéjes mosollyal tenyerüket dörzsölik Bukarestben, Pozsonyban, Kijevben, Belgrádban és Hágában". Matuska Márton, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt politikusa arról szólt, hogy az aradi vértanúk erkölcsi tartással mutattak példát a mai magyaroknak, hogyan lehet küzdeni a magyarság érdekeiért, ha kell, a világ nagyhatalmaival szemben is. Kiss Alpár, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének szónoka emlékezte tett arra, hogy az aradi vértanúk többsége délvidéki volt. Ennek fényében azt firtatta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöktől, hogy kapnánake a tábornokok ma magyar állampolgárságot, "vagy újra kellene bizonyítaniuk hazafiasságukat azok előtt, akik tav aly december 5én tönkretették a magyar nemzet egységét". Az alkalmi beszédek elhangzása után Magyarország képviselői, vajdasági magyar pártok és szervezetek elöljárói koszorúkat és a kegyelet virágjait helyezték el Kiss Ernő honvédtábornok emléktábláj ánál és a tábornok nyugvóhelyénél. vissza A határon túli magyarok megemlékezései az aradi vértanúkról - ÖSSZEFOGLALÓ Arad, Ungvár, Elemér (Vajdaság), Pozsony, 2005. október 6., csütörtök (MTI) - A határon túli magyarok s zámos magyarországi közéleti személyiség részvételével nagyszabású ünnepségeken emlékeztek meg csütörtökön az aradi vértanúkról. A megbékélés, az európai integráció és a nemzeti összefogás gondolatát hangsúlyozták a szónokok Aradon a vértanúk gyásznapj án. Az Aradon kivégzett honvédtábornokok emlékére az idén is két helyszínen - a vesztőhelyen és a Szabadságemlékműnek, illetve a román negyvennyolcas diadalívnek helyet adó Megbékélési Parkban - gyűlt össze sok romániai és anyaországi magyar. A vesztő helyen a meghívottak koszorúkat helyeztek el, a beszédek pedig a délutáni ünnepségen hangzottak el. Kovács Kálmán kommunikációs és informatikai miniszter elmondta beszédében: a magyar kormány számára egyértelmű, hogy az új európai keretek mentén megha ladhatóak azok a sérelmek, amelyek a történelem viharaiban keletkeztek a Kárpátmedencében. A miniszter fontosnak nevezte, hogy "közös tudásunk és kultúránk" ne vesszen az évszázadok homályába. Szerinte a jövő Európája a versenyképes térségek és közös ségek Európája lesz, ahol az információs társadalomnak való megfelelés jelenti a legnagyobb kihívást. Hangsúlyozta: "Az a mintegy háromszáz magyar közösségi internethozzáférési hely, amelyeket a Kárpátmedencében és a tengerentúlon ezekben a napokban hozu nk létre és fejlesztünk hálózattá, a kohézió és összetartozás lényeges eszköze". Gheorghe Falca, Arad polgármestere kiemelte, hogy Aradra soknemzetiségű, multikulturális városként tekintenek. Nagyra értékelte a Megbékélési Parkot, amely szerinte éppen e sokszínű önazonosság jelképe. Markó Béla romániai miniszterelnökhelyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kifejtette beszédében: Arad a magyarság történelmi emlékezetében korábban a gyász, a veszteség városaként élt, ahol vér be fojtották egykor a szabadságharcot. Ma viszont Arad már a győzelemnek is jelképe - mondta Markó, arra utalva, hogy tavaly óta ismét áll e városban a Szabadságemlékmű. Markó leszögezte: nincsen a nemzetek számára különkülön szabadság, a szabadság egy é s oszthatatlan. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg az aradi Megbékélés Parkjában együtt lobog a román, a magyar és az európai uniós zászló. Dávid Ibolya, az MDF elnöke szerint olyan világot kellene felépíteni, amelyben nem haragszunk egymásra azért, mert szeretjük saját történelmünket, mert szeretjük hazánkat és saját anyanyelvünket, s mert a megnyugváshoz keressük a biztonságosnak látszó kereteket. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke azt fejtegette, hogy a demokrá cia visszaszorításával a magyar és a román nemzeteszme szembefordult egymással, az önkényes hatalmak sok évtizedes, szívós munkával választották szét azokat. Arad és Temesvár bebizonyította, hogy a demokrácia nemzeti lényegét nem lehetett teljesen kiirtani , s hogy a szomszédos nemzetekkel a párbeszéd csakis a nemzeti eszme demokratikus tartalma alapján lehetséges.
