Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-04
28 településeken, ahol magyarok is élnek. „A magunk részéről azt hangsúlyoztuk, rendkívüli aggodalommal töltenek el bennünket a vajdasági magyar kisebbséget ért etnikai atrocitások” – összegezte a szerb államfővel folytatott tegnapi megbeszélését Sólyom László. A magyar köztársasági elnök hangsúlyozta: nem keletkezhet a jövőben olyan látszat, hogy ilyen cselekmények bün tetlenek maradhatnak. Hozzátette azt is, Magyarország elvárja, hogy a szerb kormány „hasson oda” annak érdekében, hogy a hatóságok végére járjanak az etnikai ügyeknek. Sólyom László bejelentette, hogy Magyarország felajánlja: kész otthont adni a koszovói r endezéssel kapcsolatos konferenciának is. Borisz Tadics a megbeszélés után a sajtónak elmondta, hogy a szerb állam érdekelt abban, hogy a vajdasági bűncselekmények elkövetőit megtalálja és példásan megbüntesse. A szerb elnök ugyanakkor hozzátette, azoknak az eseteknek, amelyeknek nincs etnikai ind íttatásuk, felesleges a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonítani. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szerb államfővel folytatott megbeszélése után úgy fogalmazott: „Magyarország fontosnak tartja, hogy az európai normák követésével ne adjunk okot arra, hogy nemzetiségi atrocitásokról eshessen szó.” A kormányfő hozzátette, nem azért, mert ezeket el kell hallgatni, hanem azért, mert ilyesmiknek nem szabad megtörténniük. A miniszterelnök a továbbiakban arról szólt, ahhoz, hogy hasonló ügyek ne árnyékolhas sák be a két ország kapcsolatát, elsődleges a nyitottság, mértéktartás, az általános emberi jogi normák betartatása és kikényszerítése, továbbá a hatékony és eredményes igazságszolgáltatás. Gyurcsány Ferenc közölte, Borisz Tadics megígérte, hogy közvetlen tájékoztatást kér azokról a bírósági eljárásokról, amelyekben felvetődik a nemzetiségi atrocitások lehetősége. Szili Katalin, a parlament elnöke arról tájékoztatta a szerb elnököt, hogy Magyarország kész átadni az európai uniós csatlakozás során szerzett t apasztalatait, azonban elvárja, hogy a vajdasági magyarokat ért sérelmeket kivizsgálják. Borisz Tadics jelezte, hogy a szerb legfelsőbb bíróság elnökéhez fordul a vajdasági incidensekkel összefüggő eljárások meggyorsításáért. A szerb államfő kétnapos látog atásra érkezett Budapestre, holnap a parlamenti pártok vezetőivel találkozik. Csapody Miklós (MDF) szerint a Vajdaságban napjainkban „etnikai túszszedés” zajlik, az áldozatokkal próbálnak nyomást gyakorolni azokra, akiket még nem ért támadás. A képviselő h angoztatta: ezt Brüsszel sem nézheti tétlenül. Csapody kezdeményezésére megkezdi munkáját a határon túli magyarok bizottsága, az elnök személyéről még egyeztetnek. Szerbia csatlakozása elmarad, ha nem lesz rend „Mély aggodalmát fejezi ki az emberi jogok ismétlődő megsértései, valamint a jog és a rend Vajdaságban tapasztalható hiánya miatt” az Európai Parlament. Az EP kijelentette: Belgrád csak akkor számíthat a stabilizációs és társulási megállapodás jóváhagyására, ha érdemi intézkedéseket tesz az ügyben . Az EPhez továbbra is érkeznek jelentések a Vajdaságból az emberi és kisebbségi jogok, a civil társadalom jogainak megsértéséről. A jelentésben kitérnek arra is, hogy kisebbségi politikusokat zaklattak és bántalmaztak, továbbá a magyar nemzetiségi politi kai vezetőket is fenyegetések érték. vissza Le kell fojtani a vajdasági parazsat Reggel [2005.10.04] Szerző: Újvári Miklós Újvári Miklós a szerb elnök látogatásáról - A szerző lapunk vezető szerkesztője Egy kocsmai verek edés, egy iskolai diákbalhé, egy részeg katonák közötti incidens esetében akár még véletlen is lehet, hogy az áldozatok rendre magyarok. Kasza József házánál kézigránát robbant – még ez is lehet véletlen vagy személyes sérelem. De a valóság az, hogy a Vajd aságban ez bizony tendencia. A magyar és a szerb etnikum közötti viszony most olyan hőfokon van, amely hetentekéthetente üzemszerűen kitermel egy verekedést. Ebben szerepük van a Boszniából és Koszovóból a Vajdaságba beköltözött, az átlagosnál indulatosab b szerbeknek, egykét szerencsétlen magyar megnyilatkozásnak és sajnos történelmi ellentéteknek is. Valamit tenni kell, hogy a lakosság kis csoportjaiban érezhető és nem nagy hőfokú gyűlölet ne kapjon lángot. Hiszen a korábbi délszláv etnikai konfliktusok is ilyen etnikumközi parazsakat gyújtottak lángra szavakkal, majd tettekkel. Borisz Tadic szerb elnök látogatása Budapesten biztató jel arra, hogy a szerb állam is látja a problémát, és kész tenni a jelenség ellen. A magyarverések mögött nem a szerb állam áll, ez világos. Ahol a szerb államot kritika érheti, és például az Európai Parlament részéről érte is, az az a tény, hogy a nyomozás és a felelősségre vonás lassú, így könnyen az a látszat keletkezhet, hogy magyarokat megverni a Vajdaságban bocsánatos bű n, általában nem jár érte komoly megtorlás. Tadic elnök tegnap épp ennek a gyakorlatnak a megváltoztatására tett ígéretet.
