Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-27
12 tiszteletben tartjáke a szerbek és a többi kisebbség jogait. A végleges függetlenség csak akkor jö het el, ha a koszovói albánok valódi demokráciát hoznak létre, illetve Szerbia és a függetlenné váló Koszovó 2015 körül az EU tagjává válik. A HVG belgrádi forrásai szerint ugyan a szerbiai politikai elit már évek óta tudatában van annak, hogy aligha tart hatja meg Koszovót, változatlanul nem tudja, miképpen lesz képes elfogadtatni a közvéleménnyel a szerb kultúra és vallás bölcsőjének számító területről való lemondást. A szerbek jelenleg hivatalosan "autonómiánál többet, függetlenségnél kevesebbet" ajánlan ak, ám a hangzatosnak tűnő szlogen mögött nincs valóságos tartalom. Szerbia tehetetlenségét talán az egykor a koszovói ügyek koordinálásával megbízott Nebosja Csovics nyilatkozata tükrözi a legjobban. "Belgrád már föladta Koszovót, és miközben Szerbia álpa trióta nyilatkozatokat szajkóz, csak azzal próbálkozik, hogy valamit javítson a tartományban élő szerbek sorsán" - mondta a hivatalából felállított politikus. A rendezési tervek terén feltűnő passzivitást tanúsító Szerbia a koszovói függetlenség veszélyes következményeire igyekszik felhívni a világ figyelmét. "A Szerbia akaratával ellentétes döntés újabb feszültségeket teremt a Balkánon, és láncreakciót válthat ki a térség országaiban. Egyebek mellett DélSzerbiára, Macedóniára, a boszniai szerbek köztársa ságára vagy Görögországra gondolok" - nyilatkozta szerb újságíróknak Csovics utódja, Szanda RaskovicsIvics. Az albánok viszont teljes egységben sorakoznak fel a teljes és feltétel nélküli függetlenség mögött: a mérsékeltek és az egykori fegyveres gerillá k is elképzelhetetlennek tartanak bármiféle szerb befolyást. A függetlenség ügyében elért egyezség ellenére az albán politikai erők között komoly különbségek vannak, és biztosra vehető, hogy a feltételes függetlenség elnyerése után kiéleződnek a belpolitik ai ellentétek. Ez már csak azért is valószínű, mert a HVG értesülései szerint tovább romlott az állapota a tüdőrákban szenvedő Ibrahim Rugovának, s ha a legnagyobb tekintéllyel bíró koszovói politikus kénytelen lesz elhagyni a politika színpadát, a vezető szerepre törekvő többi erő (HVG, 2005. július 16.) kíméletlen harcba kezd egymással. vissza A kisebbségek elleni gyûlölet ismét eluralkodik erre figelmezetet az ombudsman - A VMSZ szerint Ljajićnak távoznia kell Vajdaságm a.info 2005. október 26. [19:06:09] A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ma azt követelte Rasim Ljajić államszövetségi emberi jogi és kisebbségi minisztertõl, hogy mondjon le tisztségérõl, mert „szõnyeg alá söpri” a nemzeti kisebbségek ellen irányuló incid enseket. Bunyik Zoltán, a párt alelnöke a Beta hírügynökségnek kijelentette, hogy a VMSZ ilyen álláspontra a magyar nemzeti kisebbség ellen irányuló újvidéki falfirkáknak a legújabb megjelenése után helyezkedett. A fõként magyarok lakta Telepen történt ese t kapcsán az újvidéki rendõrség ezt megelõzõen bejelentette, hogy néhány ház homlokzatán feliratok jelentek meg, mégpedig a Petõfi Sándor Magyar Mûvelõdési Egyesület székházán, valamint a Laza Kostić gimnázium falain. A rendõrség ismeretlen személy ellen b ûnvádi feljelentést tett nemzeti, faji és vallási gyûlölet szításának a vádjával. A Beta szerint a Telepen a falakra szerb nyelven cirill betûkkel a következõket is írták: „Koncoljuk fel a magyarokat!”. S nem ez az egyedüli soviniszta falfirka. „Ljajić ki jelentette, ha bebizonyosodik, hogy elõre bejelentik az incidenseket, lemond tisztségérõl. Úgy látszik, hogy a helyzet olyan, amilyennek mi ismertettü és ezért az a véleményünk, hogy le kell mondania” - nyilatkozta Bunyik. A tartományi ombudsman irodája is elítélte ma a nacionalista tartalmú falfirkákat és arra veszélyre figyelmezetett, hogy a kisebbségek elleni gyûlölet ismét eluralkodik. vissza Elégedetlen horvát kisebbség - Belgrád felháborodással fogadta a kisebbség éle s hangú közleményét Vajdaságma.info 2005. október 26. [14:40:49] Miroslav Samardžić politikai elemző kedden kijelentette, hogy a vajdasági horvát kisebbség helyzetéről kiadott nyilatkozat számára érthetetlen, s úgy tűnik, hogy azt összehangolták a vajdasági magyar kisebbség helyzetének internacionalizálásával. „A vajdas ági horvátok a múlt század kilencvenes éveiben diszkriminációnak és a kényszerű kiköltözésnek, elüldözésnek voltak kitéve, de 2000 után a helyzet e tekintben jelentősen javult” - nyilatkozta Samardžić a Beta hírügynökségnek. Hozzátette: „különös”, hogy a s zerbiai kisebbségek tagjai az európai normákra hivatkoznak, miközben azok a normák sokkal alacsonyabb szinten vannak a szerb és a szerb-
