Reggeli Sajtófigyelő, 2005. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-10-07
20 Napirenden a határon túliak autonómiatörekvései, az európai integráció és a nemzeti kisebbségek jogai, illetve a magyarmagyar kapcsolatok szerepelnek. Több határon tú li szervezet viszont távolmaradását jelezte, köztük a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP). Takács Csaba cáfolta azokat az állításokat, amelyek a távolmaradásokat azzal hozták kapcsolatba, hogy a megbeszélésre Tőkés László püspök nem kapott meghívót. A távolmaradó Ágoston András, a VMDP elnöke levélben ismertette javaslatait a napirendre vonatkozóan, és indítványozta, hogy a tanácskozásra hívják meg Tőkés püspököt is. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövets ég jelen lesz a rendezvényen - mondta moszkvai tudósítónknak, Nyilas Gergelynek az ukrajnai KMKSZ vezetője, Kovács Miklós. Elmondta, hogy a határon túli szervezetek fórumának működése nem képzelhető el az MKP és az RMDSZ nélkül. Rossz üzenet lenne, ha a ke zdeményezés már a harmadik összejövetelkor kudarcot vallana. - Ha így lesz, akkor ezúttal még csak azt sem mondhatjuk, hogy a magyar kormány áskálódása miatt hal el a fórum - mondta. Bugár Béla, a távol maradó szlovákiai MKP vezetője pozsonyi tudósítónk, Szilvássy József megkeresésére kifejtette: - Nincsenek hátsó gondolataink. A Magyar Koalíció Pártja kizárólag egyeztetési gondok miatt nem vesz részt a tanácskozáson. Péntek este az aradi vértanúk emlékművét avatjuk a csallóközi Csicsón, ahol a díszvendég Orbán Viktor lesz. Az ünnepség után a két párt vezetői tanácskoznak, így képtelenség reggelre Székelyföldre érni - szögezte le, majd hozzátette: - Hetekkel ezelőtt levélben és telefonon is kértem Markó Bélát, hogy találjunk számunkra közelebbi helyszínt, ám ezt a kérésünket nem teljesítették. vissza A Vajdaság és a Kárpátalja profitálhat a nemzeti vízumból Népszabadság • Papp Sándor Zsigmond • 2005. október 7. Inkább a Vajdaság és a Kárpátalja magyarjainak beutazásá t segítheti elő a nemzeti vízum jövő évi bevezetése, az erdélyieket kevésbé érinti - állította tegnap több határon túli politikus. A három hónapnál hosszabb tartózkodást megengedő vízum sem munkavállalásra, sem jövedelemszerzésre nem jogosít, mint ahogy nem helyettesíti az oktatási vízumot sem. Elvileg azok élhetnek az eddig látogatási vízumnak nevezett lehetőséggel, akik kulturális vagy családi kapcsolattartásban vagy az állami felsőfokú oktatáson kívül eső tanulmányok végzésében érdekeltek. A nemzeti vízum kiváltása ugyanakkor nem mentesít az adminisztrációs vargabetűktől. Igénylésekor egyrészt meg kell felelni a kétoldalú megállapodásokon alapuló általános vízumkiadási követelményeknek, másrészt igazolni kell, hogy adottak a magyarországi tartózkodás megfelelő anyagi körülményei. - Több ezertől akár százezres nagyságrendig ívelhet a kérelmezők száma, becsülte meg az erdélyi érintettek számát Cseh Áron kolozsvári főkonzul. A tavalyi adatok szerint a kérelmezők 70 százaléka folyamodott munkavállalási víz umért, 56 százalékra tehető az oktatási vízumot kérőké. A látogatási vízumért a kérelmezők 510 százaléka folyamodott, ez tavaly évi háromötezer embert jelentett. Ez a vízumforma javarészt idős embereken segíthet, akik hosszabb ideig szeretnének magyaror szági családtagjaiknál tartózkodni. - Nyilvánvaló, hogy ez a vízum a magyarigazolvány kiváltására szolgál alternatíva gyanánt, nyilatkozta Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke az MTInek. Ez teljes félreértésből fakad, ugyanis az erdélyi és általában a határon túli magyarok nem utazgatni szeretnének, hanem szülőföldjükön megmaradni, tette hozzá. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke üdvözölte a nemzeti vízum bevezetését, de mint mondta, a határon túli magyaroknak továbbra is a kettős állampolgárság intézménye lenne a legjobb megoldás. vissza "Koszovó legyen független!" 2005. október 6. 15:57