Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-02
31 BukarestBákó közti országút mellett. Nyolcezer lakosából 160 – már elrománosodásnak indult – katolikus csángómagyar van, és 7840 román, azaz 98 %. Ezt ajánlotta Hegyeli; és ide fog épülni a magyar iskola? Már az alapkoletételnél megmutatkoztak a bajok. Az ünnepségen résztvevo ismeroseim elmondták, és a Háromszék nevu sepsiszentgyörgyi újság május 16i számában is leírta Fekete Réka az alsóreke csini román polgármester, Vasile Ichim tolmács által lefordított iskola alapkoavató beszédét: „A szegény családok gyerekei nemzetiségre, nyelvre és felekezetre való tekintet nélkül tanulhatnak majd ebben a szociális intézményben” – hangsúlyozta. Nesze neke d magyar katolikus iskola! A 8 ezer lakosú román falu román nyelvet és görögkeleti ortodoxvallást fog diktálni a határában épülo iskolának! Nem errol álmodtak sem a csángók, sem a magyarországi adakozók, sem a kecskeméti harangönto! Egy moldvai újság, a bákói román Desteptarea május 19i száma pedig egy avatásnapi botrányról számol be: A román zászlót „eluzték” Rekecsinbol (Steagul Romaniei „alungat” din Racaciuni) címmel . T.i. megjelent egy busszal jó pár román ember, köztük egynéhány, a szemtanúk szeri nt 68 falubeli katolikus fiú, a cikk szerint a Calabriai Szent János Alapítvány tagjai, valamikor magyar eredetu – mert katolikus román nincs! – , és a csángók elnevezése szerint „román janicsár” ifjú egy román zászlóval és egy fehér transzparenssel, ezzel a felirattal: Noi suntem romani (Mi románok vagyunk). Tüntetni akartak a magyar iskola ellen, de a csendorök – az újságíró felháborodására – nem engedték kibontani azokat, mivel megtudták, hogy eljött a csíksomlyói búcsúból Mádl aszszony és Terényi Istvá n bukaresti nagykövet, és nem akartak diplomáciai botrányt. Betuszkolták a fiúkat a buszba. A „calabriaiak” elpanaszolták a szerkesztoségben és lefotózkodtak a transzparenssel. A fotót közölte az újság. A cikk felháborodva írja meg, hogy Dalma aszszony eg y nagy követ hozott Magyarországról az avatásra (Esztergomból, szavai szerint az ezeréves magyar kereszténységet szimbolizálva), és hogy a román zászlót nem engedték meg kibontani egy román faluban! „Miért nem Pusztinán vagy Klézsén lesz magyar iskola, aho l dominálnak a csángók?” – kérdezi a cikkíró Dan Mindirigiu. Vele kérdezem én is, és a csángók 90%a! Miért nem a színtiszta csángómagyar vagy moldvai székely falvakban építenek, mint a nyolcezres Újfalu (ma N. Balcescu), a 8 ezres LujziKalagor, a 7 ezre s Klézse (benne Buda és Somoska), a 6 ezres Forrófalva, az 5 ezres Diószén, a 3 ezres Pusztina, a 3 ezres Külso- vagy Felsorekecsény? Ezek nagy része közel is van egymáshoz, és csupa magyarul beszélo csángó lakja. Érezte az atya is már, hogy az avatásra ke ll vinni a búcsúból népviseletes, magyarul énekelni, imádkozni tudó csángókat, mert a faluból csak ellenségeskedést kaphatnak, és így 34 busszal vittek pusztinaiakat, klézseieket, forrófalviakat, akik eddig mindig gyalog szokták hazavinni szuzmáriás zász lóikat, de a felajánlott buszt többen is igénybevették, mert hazavitték oket a kis avató kitéro után. A magyar küldöttség azt hihette, hogy a faluból jöttek ki a busszal, s énekeltek szép csángó imákat, énekeket. Nem! A faluból farmerben és dzsekiben hoztá k a román zászlót és transzparenst… Ráadásul azóta kiderült, hogy a föld még nincs átminosítve lakóterületté – ami nagy pénz lesz! – , és vastag földgázvezetékek mennek alatta, amit Hegyeliék elfelejtettek közölni Böjte atyával! A csovastagságtól függoen, gázmennyiség, nyomás, egyéb tényezok miatt vajon melyik részére lehet építeni és hány százalékára egyáltalán nem? Építési engedélyt addig természetesen nem is adhatnak rá! Nem is kaptak eddig – Hegyeli június 29i emailje szerint. Vastag gázvezeték fölött nem állhat épület! Tervrajz sem készülhet el a gázmuszaki adatok nélkül. Hogyan zajlott le a telek, illetve szántóföldvétel, és ki ez a Hegyeli Attila és Benke Pál? A földrol úgy tudom, hogy árvizes, rossz föld. „Jelenleg zabbal van bevetve” – írja a H áromszék. A vásárlás január elején történt, a Heti Válasz április 14ei Böjteinterjúja szerint. Állítólag nem ér annyit, mint amennyiért vették, és örömmel dörzsöli a tenyerét a román eladó. Ingatlan szakértoi tanácsadó nem volt. Remélem, Hegyeli és Benke Pál nem kértek a román eladótól közvetítoi díjat! Ok ketten karácsonykor körülvitték az atyát egy pár csángó faluban – lehet, hogy voltak a másik, Külsorekecsinben, a magyar faluban is. Azóta már mikrobuszt is kaptak tole, szervezésre! Már karácsonykor ki volt szemelve a román Rekecsinben való földvétel, és az „iskolakombinát” építésének terve. Hegyeli a lelki szemei elott talán már kombinát vezérigazgató?? Január 25én küldött Hegyeli egy bejelentést Budapestre, a Máltai Szeretetszolgálatnál lévo Csáng ó Irodába, Bogdán Tibornak. Subject: A Dévai Szt. Ferenc Alapítvány iskolát épít a csángóknak! „Ha másképpen nem lehetséges, akkor alapítványi magániskolát hozunk létre. (…) amelyben iskola mellett kollégium és étkezde is muködik, hogy a több mint 40 moldv ai csángó faluból érkezo tanítványokat befogadhassuk. (…) az Önök hozzájárulásával, a téglajegyekkel meg fogjuk valósítani. (...) alszámlaszám: (Külker. Bank), stb. Hegyeli Attila, a csángó oktatási program vezetoje.” Egy árva szó sincs arról, hogy már me gvették a földet, s egy román faluban! Ezzel elindult a pesti reklámkampány, Alsórekecsin neve nélkül! És egyetlen csángó vezetot sem kérdeztek meg, semmilyen összejövetel, vita nem volt. Csak: „adjatok!” Kicsoda hát Hegyeli Attila? Székely származású, Kol ozsváron végzett fiatal tanár. Illyefalván mutatkozott be 1996 oszén a nagy „magyarságával”, még egyetemista korában, egy csángó konferencián. Akkor már voltak csángó
