Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-06
9 Pokolgépeket talált a boszniai rendőrség a keletboszniai Potocariban az 1995ös srebrenicai mészárlás áldozatainak emlékére felépített központnál kedden, nem egészen egy héttel a településen történt mészárlás 10. évfordulója előtt. Radovan Pejic rendőrség i szóvivő közölte, hogy a robbanóanyagról a Boszniában állomásozó EUbékefenntartók tájékoztatták a hatóságokat. A területet kedd hajnalban lezárták és tűzszerészeket küldtek, hogy aknakeresőkkel átvizsgálják. vissza • Népszav ainformáció Dzurinda országjáró körútja Mikulás Dzurind a szlovák kormányfő nyári országjáró körútra indul azért, hogy - úgymond - "közelebb hozza a reformok lényegét az emberekhez" - közölte a liberális pozsonyi napilap, a Sme. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió elnöke a hétvégeken látogat el egyegy járásba, városba vagy körzetbe. A miniszterelnöknek és kíséretének így alkalma nyílik felmérni, hogy a választási időszak végéig milyen halaszthatatlan feladatok várnak még a kormányra. Szlovákiába n jövő ősszel rendeznek parlamenti választást. (Népszava) vissza Nem lehet integrációs dilemmája az erdélyi magyarságnak Markó Béla szerint Tusnádfürdő, 2005. július 5., kedd (MTI) - Nem szabad, hogy integrációs dilemmáj a legyen az erdélyi magyarságnak - hangsúlyozta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, a román kormány integrációs ügyekért felelős miniszterelnökhelyettese kedden Tusnádfürdőn. A székelyföldi üdülőtelepen zajló II. Kárpátm edencei ifjúsági és európai uniós diákszemináriumon tartott előadásában a politikus kiemelte: a romániai magyarság sajátos érdeke, hogy Románia integrációja megtörténjen, lehetőleg 2007 januárjában, hiszen az ország csatlakozása révén az erdélyi magyarságn ak megadatik, hogy együtt legyen az anyaországi magyarokkal egy olyan nemzetközi képződményben, amelyben észrevehetetlenné válnak a határok. A miniszterelnökhelyettes szerint Romániának is érdeke az európai integráció gyorsítása, hiszen az unió gazdas ági és politikai biztonságot jelent számára. És Magyarországnak is érdeke Románia csatlakozásának segítése - tette hozzá. Az uniós alkotmányozási folyamatban a francia és a holland sikertelen népszavazás kapcsán Markó kifejtette: mindkét, erős identitá ssal rendelkező államban - a szociális elégedetlenség mellett - az identitás féltéséről szólt a népszavazás. - Én azt gondolom, hogy ilyen veszély nincs - mondta a miniszterelnökhelyettes , hisz számunkra a közös Európa sokkal több eszközt kínál iden titásunk megőrzésére, mint amennyivel jelenleg rendelkezünk. Mint mondta, előadását is az unióban hivatalosnak számító magyar nyelven tartja, pedig Romániában - noha kétségtelenül javult a helyzet a nyelvhasználat tekintetében - nem minden további nélk ül használhatja anyanyelvét. Előadása végén Markó - az uniós csatlakozásra való felkészülésről szólva - hangsúlyozta, hogy növelni kell az erdélyi magyarság versenyképességét. - Politikai eszközökkel komoly segítséget lehet nyújtani egy közösségnek , egy egész országnak az integráció terén - mondta, hozzáfűzve, hogy a romániai magyar érdekvédelmi szervezet tudatosan vállalta a különböző tárcák szintjén az integrációs kérdésekért való felelősséget. Vastagh Pál, a magyar országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottságának elnöke, a tusnádfürdői EUtábor egyik kezdeményezője történelmi esélynek nevezte az uniós csatlakozást a térség országai számára. - Esélyünk van túllépni egy nyolcvanéves rendszeren, amelyben természetes vonzáskörzetek távolod tak el egymástól - mondta. Magyarország egyéves uniós tapasztalatait ismertetve a politikus kiemelte, hogy az állam szerepének csökkenésével egy időben nőtt a helyi közösségek szerepe, ezáltal lendületet vett a regionális tervezés, fejlesztés. A pozití vumok között említette, hogy Magyarország költségvetési befizetésein túl kapott többlettámogatásokat, az ország jó pozíciót vívott ki a pénzalapok megszerzésében. Negatívumként kiemelte: az intézményrendszerek működése messze áll a tökéletestől. - A cs atlakozás nemcsak a kormányok ügye, hanem az egész társadalomé - mondta Vastagh, hozzáfűzve, hogy a tusnádfürdői tábor is a csatlakozásra való felkészülést szolgálja. vissza Magyarokat állítottak elő
