Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-12
10 szembeni inaktivitás mind a mai napig a történelem egyik nagy rejtélye. Azok a muzulmán férfiak és fiúk, akik a hollandok közvetlen védelme alá helyezték magukat vagy a megszállás napjának éjszakáján menekülni próbáltak a városból, szerb kézre kerültek. A megszállók összefogdosták, majd módszeresen kivégezték őket, nehogy a bosnyákmuzulmán hadseregnek fölös utánpótlása legyen. Van egy olyan változata az eseményeknek , hogy nyolcezer férfi és fiú (sok kamasz) legyilkolását a szerbek spontán haragja és bosszúvágya váltotta ki. Tény, hogy a boszniai muzulmán védelem vezetője, bizonyos Naszer Oric, kihasználva az enklávé ENSZ általi védettségét, sokszor "kicsapott" a körn yező szerb falvakra, s százával ölt meg katonáival szerbeket. (Oricot ma háborús bűnökkel vádolják.) Ugyancsak igaz, hogy két évvel korábban, egy ortodox ünnepen az Oricfélék több tucat helyi szerbet gyilkoltak le Kravica községben. De a srebrenicai akció nem "spontán" bosszú volt, hanem előre kitervelt, pontosan végrehajtott, a nácik kezét idéző ipari mészárlás. A második világháborút követő időszak legsúlyosabb genocídiuma európai földön, amelyre semmilyen kisebb kaliberű "ellenséges" atrocitás nem adhat felmentést. De nemcsak az eseményeknek létezik különféle optikája, a történelmi gondolkodásnak is van egy sajátos iskolája. Sokan úgy könyvelik el, hogy a srebrenicai rettenetnek "kellett" bekövetkeznie ahhoz, hogy az ENSZ felhatalmazását élvező amerika i légierő, francia és brit tüzérség a tökéletesen terméketlen békefenntartás helyett hadviselő félként lépjen fel a horvát és a bosnyákmuzulmán hadsereg oldalán, s ez utóbbiakat a Horvátországban, illetve Boszniában tevékenykedő szerb erők szétveréséhez, illetve visszaszorításához segítse hozzá. Szó, mi szó, három héttel Srebrenica után a horvát hadsereg kiverte a szerbeket (katonákat és ártatlan civileket egyaránt) a horvátországi Krajinából, a bosnyák hadsereg feltörte Szarajevó és Bihács blokádját, a sz erb erők pedig kénytelenek voltak feladni boszniai területi nyereségük csaknem negyedét. Ennek a láncolatnak - ha nincs Srebrenica, akkor a Nyugat tétlen marad a szerb hódításokkal szemben - megvan a maga logikája, csak épp valami olyasmit sugall, hogy a m észárlás egyfajta szükségképpeni ár vagy áldozat volt Bosznia jövendő békéjéért. Holott az ENSZerők már Srebrenica előtt is tökéletesen tisztában voltak önnön bénultságukkal; azzal, hogy a békefenntartásnak nevezett valami csak a tehetetlenség kegyes elpa lástolására jó. Más szóval az egész ügy kérdések formájában él tovább. Van, ahol még úgy sem. Téved, aki azt hiszi, hogy a szerbiai és Szerbián kívüli szerbek döntő többsége ma, tíz évvel a "történtek" után kész és képes szembenézni a mészárlás tényeivel . Egy tanult ottani barátom mondta nekem: ha a tévében egy hír azzal kezdődik, hogy Srebrenica vagy megjelennek a gyilkosságokról készült hírhedt videó első képei, az emberek már kapcsolják is ki a készüléket. Őket ne etessék szerb bűnökkel azok, akik feld arabolták Jugoszláviát, és földönfutóvá tettek több százezernyi (horvátországi, boszniai, koszovói) szerbet. Ennyi. Ezért talál még magának búvóhelyet Karadzsics és Mladics, a két boszniai szerb főhóhér valahol a boszniai Szerb Köztársaságban vagy magában Szerbiában. De azért csak fel a fejjel! Egyszer megírja majd valaki a srebrenicai "Hideg napok"at, talán film is lesz belőle. vissza Hétéves EUbüdzsé a visegrádiak célja Népszabadság • Dési András • 2005. július 1 2. A visegrádi országok közös és elsődleges célja, hogy a teljes, hétéves időszakra sikerüljön megállapodásra jutni az Európai Unió 20072013as költségvetését illetően. A magyar kormányfő által felvetett budapesti kompromisszum - azaz egy hároméves idős zakra szóló átmeneti büdzsé - a mostani felfogás szerint csak legvégső esetben jöhet szóba - derült ki a visegrádi államok (V4) külügyi vezetőinek hétfői budapesti találkozóján. A fórumon elfogadták a V4 soros elnöki tisztét júliustól betöltő Magyarorszá g programját, így azt, hogy a négy állam közös álláspontot alakítson ki és képviseljen - például európai kérdésekben. Ami a legégetőbb ügyet, az EU függőben lévő 20072013as költségvetését illeti, a közös nevező az, hogy a tavaly május óta teljes jogú tag Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország az EU soros elnöke, NagyBritannia beharangozott reformjavaslataira vár. - Új közös kezdeményezést most nem teszünk, ami nem zárja ki, hogy később nem fogunk. Abban egyetértettünk, hogy a luxemburgi eln ökség alatt született, ötödik kompromisszumos javaslatot tekintjük olyan alapnak, amely a legjobban megfelel az érdekeinknek - mondta lapunk kérdésére Somogyi Ferenc külügyminiszter.
