Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-31
16 A balatonöszödi kormányüdülőben töltötte a húsvéti ünnepnapokat Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. Szemtanúk kiegyensúlyozottnak látták a házelnököt, akin nem látszott nyoma stressznek vagy aggodalo mnak. Holott szinte nem múlik el nap, hogy ne kapnának szárnyra hírek újabb és újabb, a köztársasági eln öki posztra aspiráló jelöltekről és önjelöltekről, még a Szilit favoritként emlegető MSZP háza tájáról is. Hú svéthétfőn például Horn Gyula exkormányfő jelentette be tév é nyilatkozatában, el tudná magát képzelni a Sándorpalota lakójaként, mint mondta: már t öbben - így az "utca emberei" is - puhatolóztak nála, ő pedig "gondolkodik még". Az MSZP elnöksége mindenesetre csak szombaton nevezi meg jelöltjét, akiről a végső szót - miután az országos v á lasztmány is megvitatta a kérdést - az április 15ei kongresszus mondja majd ki. A 2000ben megválasztott Mádl Ferenc köztársasági elnök mandátuma augusztus 3án jár le, s az alko tmány szerint az Országgyűlésnek legkésőbb egy hónappal korábban kell megválasztania az utódot. Háze lnöki minőségében Szili korábban jelezte , miután a tavaszi ülésszak június közepén befejeződik, június 6át tartja az ideális időpontnak az elnökválasztásra (a dátum a házbizottsággal való sikeres egyeztetés után válik hivatalossá). Jelöltet állítani a szavazás elrendeléséig lehet, ötven honatya ajánlásával válhat azzá bármelyik 35. évét betöltött, választójoggal rendelkező magyar állampolgár (minden képviselő csak egy személyt ajánlhat). Szinte borítékolható, hogy több v á lasztási fordulót kell majd tartani, az első két szavazási körben ugyanis c sak az összes képviselő kétharmadának támogató voksával nyerhet az államfőjelölt, míg a harm adikban már a szavazók egyszerű többsége dönt a korábban legtöbb voksot elnyert két jelölt közül. Annak idején Mádl F e rencet is csak harmadik nekifutásra választott a meg a T. Ház (HVG, 2000. július 10.). Éppen ezért - tehát a biztos harmadik fordulós befutásért - az MSZPnek aktualizálnia kell a Szilit támogató okfejtést, ha a 2004 októberéig MSZPelnökhelyettes házelnököt, őt pártpolitikusként aposztrofálva, álla mf őként elfogadhatatlannak mondó koalíciós partnert meg akarja győzni. Szili szocialista jelölése a HVG értesülései szerint egyértelműnek tűnik, s ha valóban így lesz, akkor ez a Gyurcsány Ferencet a pártelit ell enében tavaly nyáron kormányfővé emelő (HVG, 2 004. augusztus 28.) s e győzelemben öntudatra ébredt "egyszerű" párttagok ismételt diadala, most éppen Gyurcsány és környezete ellenében. SZDSZes forrásokból azonban úgy értesült a HVG: korábban a miniszterelnök bizalmasai nyu g tatták a koalíciós partnert , előbbutóbb találnak majd mást Szili helyett. Jelenleg azonban a HVGnek nyilatkozó MSZPpolitikusok között egy sem akadt, aki megkérdőjelezte volna a házelnök esélyeit. A jelölésre jogosult pártplatformok közül lapzártánkig hivatalosan nyolc nyilvánítot t v é leményt, elsöprő többséggel Szili mellett - mondván, Horn esélytelen önjelölt, Glatz Ferenc történész "sötét ló", nem bizonyos, hogy konfliktushel yzetben az őt jelölők számára kedves döntést hozna, Bihari Mihály alkotmánybíró pedig Kósa Ferenc o rszággy űlési képviselő magánötlete volt, s még a Bihari nevét "bedobó" szocialista platformban is Szili t á- mogatói kerültek többségbe. Igaz, több MSZPs politikus emlékeztetett, Bihari esélyesként való emlegetése például jó lehet arra, hogy a Sziliről egyelőre hal lani sem akaró SZDSZt jobb belátásra bírják, hiszen pé ldául Kövér László korábban kifejtette, a FideszMPSZ elfogadhatónak tartana egy baloldali kötődésű, de nem pártpolitikus jelöltet. A házelnök mellett szóló legfőbb érv, hogy minden felmérésben a legn épszerűbb politikusok közé tartozik, s - dacára pártkarrierjének - a közvéleménykutatások szerint ő a leginkább elfogadott a választóknál. A Századvég márciusi, a Heti Válaszban közölt felmérése szerint például a megké r dezettek 15 százaléka (a konkrét sze mélyt jelölők 35 százaléka) Szilit javasolná, ezüstérmesek 55 százalékkal Mádl, illetve Sólyom László, az Alkotmánybíróság (AB) első elnöke. Szilit az MSZPszavazók 75, a Fideszszimpatizánsok 40 százaléka támogatná e felmérés szerint. Vagyis a jelek szer int a pártvezetéssel, illetve Gyurcsánnyal töb bször - legmarkánsabban a tavaly december 5ei népszavazás kapcsán - szembemenő házelnök a választók szemében alkalmasnak tűnik eleget tenni az alkotmány azon előírásának, hogy a köztársasági elnök "kifejezi a nemzet egységét". Az elnökválasztásra jogosult képviselők egy részének azonban mások lehetnek a megfontolásai. Az MSZPben is akadnak, akik lebecsülik például Szili intellektuális teljesítményét - ezzel együtt rá szavaznának, ha a párt őt jelöli, állítják , más pártokban pedig némely házelnöki döntés "demokratikus deficitjére" emléke ztetnek. Egyebek mellett felróják neki a Mádl által az Országgy ű lésnek megfontolásra visszaküldött, utóbb alkotmányellenesnek bizonyult kórháztörvény "post a fordultával" történ t ismételt napirendre tűzését (HVG,
