Reggeli Sajtófigyelő, 2005. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-03-10
10 a Báthory Alapítvány rendezvényén jelentette be, hogy minden erővel az ősszel esedékes parlamenti választások előrehozatalát sürgeti. A korábbi pénzügyminiszte r, aki a szocialista SLD ellenállásával küszködve próbálta keresztülvinni az euró bevezetéséhez elengedhetetlenük szükséges reformintézkedéseket, közölte: a hivatalba lépése óta eltelt egy év lejártával, március 5én mindenképpen befejezettnek tekinti korm ányfői megbízatását. Noha a belső válsággal küszködő szocialisták korábban kilátásba helyezték, hogy előrehozzák a voksolást, s ezt sürgeti az államfő, az ugyancsak szocialista Aleksander Kwasniewski is, az SLD mostanra inkább a lehető legtávolabbra toln á a parlamenti választások időpontját. A szocialista tömörülés támogatottsága szétmorzsolódott: a Rzespospolita című lapban közzétett legfrissebb közvéleménykutatás szerint az SLD a voksok alig hét százalékát, a szejm 460 mandátumából mindössze 35 képvisel ői helyet szerezne meg, ha most tartanák a voksolást. Jelenleg az SLDnek 149 honatyája ül a törvényhozásban. Józef Oleksy pártelnök közölte: a hétvégén összeül az párt országos tanácsa, és megvitatja, elfogadjáke a Belka által javasolt június 19i időpon tot. Ha azonban mégis szeptemberre tolódik a parlamenti voksolás, akkor elképzelhető, hogy három legyet ütnek egy csapásra: szeptember 25én együtt tartanák meg az elnökválasztás első fordulójával, valamint az Európai Unió alkotmányáról esedékes népszavazá ssal. A szocialisták sokáig abban bizakodtak, javíthatnak valamit eredményükön, ha ők viszik végig az uniós népszavazás kampányát. Ezt annál is inkább szeretnék, hiszen a közvéleménykutatások szerint jelenleg élen álló Polgári Platform (PO) vezetője, Jan R okita viszont elhalasztaná az uniós referendumot, megvárva, hogyan szavaznak jövőre a britek. A felmérések szerint egyébként jelenleg a lengyelek 64 százalékkal igennel szavazna az EUalkotmányra. Miközben az SLD halogatná, a jobboldali ellenzék viszont s ürgetné a voksolást, hiszen úgy érzik, jelenleg nekik áll a zászló. A Polgári Platform, amely "a józan ész pártjaként" ajánlja magát a választóknak, a várakozások szerint egy kis konzervatív tömörüléssel, a Törvény és Igazsággal alkothatna koalíciót. Egyre jobban erősödik ugyanakkor a populista demagógiától sem visszariadó, Európaellenes Önvédelem (Samoobrona), élén a volt boxoló Andrzej Lepperrel, valamint az ultrakatolikus, és szintén Európaellenes Lengyel Családok Ligája (PiS). Az ellenzék pártjai egym ásra licitálnak mind radikálisabb javaslatokkal, s ebbe az utcába Rokita Polgári Platformja is bemerészkedett, azt kockáztatva, hogy elidegeníti a párt mérsékeltebb támogatóit. A felmérések szerint nem változtatja meg drámaian a lengyel politikai színképe t az alakulóban lévő középpárt, a Demokratikus Párt, amely azokat szeretné magához vonzani, akik kiábrándultak a különféle politikai formációkból. A szociálliberális elveket valló, elkötelezetten Európapárti új tömörülést az egykori Szolidaritás prominens politikusai, köztük a rendszerváltás utáni első kormányfő, Tadeusz Mazowiecki, a jelenleg az Európai Parlamentben képviselőként dolgozó Bronislaw Geremek, a jelenleg parlamenten kívül lévő liberális Szabadság Unió jelenlegi vezetője, Wladyslaw Frasniuk ho zták létre. Február 7én csatlakozott a párthoz a jelenlegi pénzügyminisztere, Jerzy Hausner, aki kilépett az SLDből. Belka kormányfő emiatt nem volt hajlandó meneszteni a tárcavezetőt, s nem zárta ki, hogy május 5én maga is átlép az új tömörülésbe. "Az új párt sikeresen egyesíti a jelenlegi parlament egymással szembenálló csoportosulásait" - nyilatkozta Belka. A Demokratikus Párt erejét a lengyel Newsweek felmérése 12 százalékra tette, a Rzeczpospolita szerint viszont éppencsak elérnék a hat százalékot. Támogatólag tekint az új pártra Aleksander Kwasniewski is, a leköszönő köztársasági elnök nincs különösebben jóban saját régi pártjával, s nem zárják ki, hogy ő is az új tömörülésre alapozná politikai jövőjét. Csehország: vihar előtti csend A prágai kor mányt húsvétig nem fenyegeti a bukás veszélye, ám a tűzszünet a szociáldemokraták ekkorra tervezett kongresszusával véget is ér. A kabinet legnagyobb ereje tulajdonképpen két tűz közé szorult. A konzervatív ellenzéki tömörülés, a Polgári Demokrata Párt bej elentette: ha nem történik valamiféle csoda a kongresszuson, vagyis a szociáldemokraták nem jelentik be, hogy előrehozott választásokat írnak ki, akkor az ODS bizalmatlansági indítványt nyújt be Stanislav Gross kormánya ellen. Ennek végkimenetele felettébb kérdéses. A szociáldemokraták számára veszélyt jelent a koalíciós partner, a kereszténydemokraták (KDUCSL) magatartása is. A párt ugyanis bejelentette: ragaszkodik a miniszterelnök távozásához.
