Reggeli Sajtófigyelő, 2005. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-02-26
8 sem jelentetne meg újabb és újabb könyveket. A sokak által ma is hősként imádott Radovan Legijához hasonlóan tavaly év vége felé publikálta legutóbbi művét, amely ugyanc sak Belgrádban látott napvilágot, a szerbiai olvasók nem kis örömére. A 416 oldalas munkát, a megközelítően százezer példányban megjelentetett Az éjszaka csodálatos krónikáját (Cudesna hronika noci) is lelkesen vásárolják. Karadzsics a könyvben arról polem izál, Tito halála után mi vezetett Jugoszlávia széteséséhez. Karadzsics egykor valósággal üstökösként robbant be a Balkán irodalmi köztudatába, még a nyolcvanas években. Irodalmi munkássága azonban inkább hullócsillagéhoz hasonlítható: nacionalista verse it kevés érdeklődés kísérte függetlenül attól, hogy egyes műveit görögre és oroszra is átültették. A szerző nem költeményei, novellái alapján vált híressé, hanem azért, mert boszniai szerb elnökként megannyi embert küldött a halálba. Kegyetlensége manipula tív készségével ötvöződött: pszichiátriai képesítését a lehető legrosszabbra használta fel. Vér ugyan nem tapadt a kezéhez, ő éppen azzal vált maga is ördöggé, hogy másokat utasított a kegyetlenkedésekre. Karadzsics manapság valahol KeletBoszniában, tal án Montenegróban bujkál, így nem vehetett részt legújabb könyvének bemutatóján. Az éjszaka csodálatos krónikája egy bizonyos S. városban játszódik, valamikor a nyolcvanas években (nem nehéz rájönni, hogy Bosznia fővárosáról, Szarajevóról van szó), s egy ps zichiáter szerelmi történetét meséli el. Ekkor még a kommunista párt, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége uralta vasfegyelemmel az országot. Karadzsicsot vélhetően az ihlette, hogy tizenegy hónapi börtönre ítélték. No nem rebellis nézetei miatt, ekkor még n em volt nacionalista, hanem mert állítása szerint nem volt hajlandó együttműködni a jugoszláv titkosszolgálattal. (Biljana Plavsics volt boszniai szerb elnökasszony könyvében ezzel szemben azt írja, hogy pénzügyi visszaéléseket követett el, s emiatt ítélté k szabadságvesztésre.) Karadzsics önmagát állítja a mű középpontjába. Hatalmas önérzettel rendelkező férfit mutat be, aki csekély felelősséget érez a körülötte zajló történésekért. Ám feltűnnek olyan történelmi figurák is, akiket nem nehéz azonosítani. A későbbi boszniai bosnyák elnököt, Alija Izetbegovicsot például fanatikus muzulmánnak írja le, akit - a szerző szerint - jelentős felelősség terhel a délszlávok államának széteséséért. Karadzsics regényét a belgrádi Igam kiadó dobta piacra, a mű ára ezer dinár. A kiadó igazgatója az a Miroszlav Toholj, aki a kilencvenes években Karadzsics elnöklete idején hírközlési miniszterként szolgált a boszniai szerb kormányban. A mű bemutatóját hatalmas felhajtás előzte meg: külföldről is óriási volt az érdeklődés, a külhonból akkreditált újságírók állítólag rengeteg példányt vásároltak fel. Belgrádi mendemonda szerint a legendás író, Ivo Andrics könyvének szerbiai bemutatója óta nem tapasztaltak külföldről ilyen mértékű érdeklődést szerb könyv iránt. Természetesen itt is maga a szerző személye vonzza az olvasókat. Ne feledjük, Oszama bin Laden után az egyik legkeresettebb személyiségről van szó, akire ötmillió dolláros fejpénzt tűztek ki. Karadzsicsnak ez az első regénye, eddig csak összegyűjtött esszéket és verseke t jelentetett meg. Felmerül a kérdés, miként jelentethette meg a szökésben lévő Karadzsics a művet. Miroszlav Toholj ennyit mondott erről: "Semmi kapcsolatom sincs Karadzsiccsal, azt sem tudom, hol rejtőzik. De erről saját családjának sincs fogalma. Mégis , van kapcsolata a külvilággal több "kontaktszemély" révén, akik nem is ismerik egymást, de valamiként egymásnak adják tovább az információkat. Igazából palackpostaként működik ez a rendszer. Hozzám CDn jutott el a könyv, amelyet valaki postán adott fel a szerkesztőség címére." Tanúskodom Karadzsics és Legija könyvében hasonló elem: mindketten úgy vélik, a muzulmánok jelentik a legnagyobb veszélyt a szerbek számára. Biljana Plavsics, akit Karadzsics után választottak a boszniai szerbek elnökévé, ezzel sz emben éppen Karadzsicsot teszi felelőssé a szerbek balsorsáért. Plavsics asszony svédországi
