Reggeli Sajtófigyelő, 2004. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-11-30
22 schengeni követelmények nagyon szigorúak, ezeket egyetlen tagállam sem hagyhatja figyelmen kívül. Egy sikeres népszavazás pedig csak az Országgyűlést kötné, a magyar állam uniós kötelezettségein azonban mit sem változtatna. Tudomásom szerint a Brüsszel és Bukarest között folyó csatlakozási tárgyalásokon máris felvetődött a Moldáviában élő románoknak korábban megad ott állampolgárság és "európai útlevél" kérdése. Megtörténhet, hogy Bukarest kénytelen lesz korlátozni az általa kiadott útlevél érvényességét, netán meg is kell azt szüntetnie. Egyszerűen nem igaz az az állítás, hogy az európai államok vidáman együtt éln ek a - lakóhelyhez nem kötött - többes állampolgársággal. Románia gondjaira az előbb utaltam. Ami Ukrajnát illeti, az ottani alkotmány értelmében minden olyan ukrán állampolgárnak, aki megszerzi egy másik ország állampolgárságát, le kell mondania az ukránr ól. Ez esetben a kárpátaljai magyarok kénytelenek lennének idegen állampolgárként élni Ukrajnában vagy áttelepülni Magyarországra. Európában azonban máshol is vannak hasonló szabályok. Ha például Belgiumban valaki megszerzi egy másik ország állampolgárságá t, automatikusan megszűnik belga állampolgársága. Az ebben az összefüggésben liberálisként emlegetett belgrádi kormány a föderáció felbomlása után sem a Boszniai Szerb Köztársaság, sem más egykori tagköztársaságok területén élő szerbeknek nem adott állampo lgárságot. Szlovákiában és Csehországban az állampolgárság megszerzésének előfeltétele a bevándorlás, illetve a letelepedés. Pozsony és Prága egyáltalán nem osztogatja egymás lakosainak a második állampolgárságot. NagyBritannia ugyan többféle útlevelet ad ott ki, teljes körű jogokkal azonban csak az "igazi" brit állampolgárok élhetnek. Ami Németországot illeti, egy új keletű törvény erejénél fogva azok, akik az 1938as államhatárokon belül éltek, bárhol is éljenek, megkapták az állampolgárságot. A törvény a zonban a leszármazókra már nem terjesztette ki ezt a jogosultságot. A Spanyolországba beutazni kívánó latinamerikai országok polgárai a schengeni helyett kedvezményes nemzeti vízumot kaphatnak, de a nem ott élők állampolgárságra csak akkor tehetnek szert, ha apjuk vagy anyjuk spanyol állampolgár volt. Európában voltaképpen csak Horvátország adja meg az állampolgárságot azoknak, akik nem élnek ugyan az országban, de magukat horvátnak vallják, függetlenül felmenőik állampolgárságától. Mindezekre tekintettel úgy vélem, hogy a népszavazáson szereplő kérdés félrevezető, sérti a magyar állam érdekeit, a határon túl élőket pedig súlyosan megtéveszti. vissza Valki László, nemzetközi jogász A nyugdíjtrükk Lukács Csaba 2004. novembe r 30. 0:01 Magyar Nemzet Nemzetközi szerződések értelmében a magyar állam biztosítja az áttelepült és állampolgárságot szerzett idős határon túli magyarok számára a nyugdíjat – riogatnak a szocialisták, évi hatvanmilliárdos kiadást vizionálva. Lapunk bi rtokába került egy olyan feljegyzés, melyet az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium pénzbeli ellátási főosztályának vezetője írt alá 2004. szeptember huszadikán. A helyettes államtitkár asszonynak címzett hatásvizsgálatot hivatali bikkfanyelv en a következőképpen nevezték el: „A magyar állampolgárság megszerzését követő esetleges tömeges hazatéréssel kapcsolatosan az alkotmányos jogok biztosításával összefüggő feladatnövekedésről és költségvetési kihatásokról”. A nyugdíjszolgáltatás területén jelentkező hatásokat taglalva kiemeli, hogy az EUrendeletek és a kétoldalú egyezményeink túlnyomó többsége az országok közötti pro rata elv szerinti teherviselést írják elő, mely azt jelenti, hogy a letelepedési helytől függetlenül azon ország fizeti a n yugdíjat (és olyan arányban), ahol (és amennyit) az illető aktív korában dolgozott. Magyarán, ha valaki egyetlen napot sem dolgozott
