Reggeli Sajtófigyelő, 2004. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-10-07
16 Az Európai Parlament - amely csak a bizottság egészéről dönthet - október végi strasbourgi plenáris ülésén voksol arról, zöld utat ade a Barroso vezette, immár az "egy országegy biztos" elve s zerint huszonöt főre duzzadt Európai Bizottságnak. Ha igen, a testület november elsején kezdi meg működését. vissza Váltóállítás – Szlovéniai politikai átrendeződés HVG 2004. október 7. Meglepetésre vereséget szenvedett a hét végi parlamenti választáson a balközép kormánykoalíció Szlovéniában. A hatalomváltás aligha forgatja fel az új EUtagországok között a legfejlettebbnek számító, 1991ben függetlenné vált jugoszláv utódállam életét. „Nem arra használjuk a választók bizalmát, hogy mindent megváltoztassunk Szlovéniában" - jelentette ki vasárnap este Janez Jansa, a Szlovén Demokrata Párt (SDS) első embere, miután világossá vált, hogy a 46 éves politikusra hárul a kormányalakítás feladata Szlovéniában. Jansa - aki 1993b an a hivatalban lévő Drnovsekkormány védelmi minisztereként egy illegális boszniai fegyverszállítási ügybe keveredett, és emiatt 1994 márciusában távozásra kényszerült - folyamatosságot ígért „mindenben, ami jó volt", de jelezte, hogy csökkenteni szeretné az államigazgatás működtetésére fordított kiadásokat, ösztönözni a vállalkozások fejlődését és javítani a szociálpolitikát. A leköszönő balközép kormány feje, Anton Rop kijelentette, büszke arra, hogy „jó formában" adják át az országot az eddigi ellenzékn ek, és azzal próbálta lelkesíteni csalódott híveit, hogy négy év múlva még erősebben és még felkészültebben térnek majd vissza a hatalomba. Csaknem megduplázta szavazatainak a számát a 2000es választáson elért eredményéhez képest az SDS, pedig a legtöbb közvéleménykutatás a második helyre várta. Ebben egyes megfigyelők szerint közrejátszhatott az is, hogy a négy évvel ezelőttinél tíz százalékkal többen, minden tíz választásra jogosult közül négyen tartózkodtak a szavazástól, ami a fegyelmezettebbnek mon dott jobboldali tábornak kedvezett. A lapzártánkkor rendelkezésre álló nem hivatalos adatok szerint Jansa pártja szerezte meg a voksok több mint 29 százalékát, biztosan maga mögé utasítva az 1992 tavasza óta egyetlen rövid megszakítással folyamatosan kormá nyzó liberális demokratákat (LDS). A 2002 végén államfővé választott Janez Drnovsek utódaként a 44 éves Rop által irányított LDS a szavazatok kevesebb mint 23 százalékát begyűjtve meglehetősen haloványan szerepelt, hiszen négy éve még az urnákhoz járulók b ő 36 százaléka támogatta a szlovén baloldal meghatározó erejét. Átrajzolódnak a törvényhozási erőviszonyok Ljubljanában. Az előzetes becslések szerint a magyar és az olasz kisebbség számára listán kívül fenntartott egyegy hellyel együtt 90 fős parlament ben az LDSnek és két koalíciós partnerének, az Egyesült Szociáldemokrata Listának (ZLSD) és a nyugdíjaspártnak (DESUS) csak 37 mandátuma lesz. Ugyanakkor az SDSnek egyedül 29, jobbközép szövetségesével, az Új Szlovénia keresztény néppárttal (NSI) 38 hely jut. Vagyis Jansának a stabil többséghez a balközép koalícióból a tavasszal kivált konzervatív Szlovén Néppárt (SLS) hét és a nacionalista Szlovén Nemzeti Párt hat képviselőjére is szüksége lesz, ami kemény koalíciós alkudozást vetít előre. Ráuntak a ba loldali kormányzásra - ahogy a júniusi európai parlamenti választás már megmutatta - a választópolgárok. A júniusi kudarc felszínre is hozta az LDSen belüli ellentéteket: pár héttel később a belharcok áldozatául esett a centrum felé való nyitást szorgalma zó öntörvényű külügyminiszter, Dimitrij Rupel (HVG, 2004. július 17.). Csakhogy Rop és környezete elbagatellizálta a júniusi voksolás jelentőségét, mondván, túlságosan alacsony, kevesebb mint harmincszázalékos volt a részvétel. Elemzők szerint a társadalmi hangulat megváltozása mellett az ellenzék malmára hajtotta a vizet az is, hogy Rop sem a kormány, sem az LDS élén nem tudta pótolni az elnökké avanzsált, ezért a pártpolitikától eltávolodott Drnovsek hiányát. Az időnként éles hangnemű kampány és a széta prózódott pártrendszer ellenére a szlovén belpolitikát a lényeges kérdésekben nemzeti konszenzus jellemzi; miként korábban vitán felül állt az euroatlanti integrációhoz való csatlakozás, úgy most is egyetértés van jobb- és baloldal között a tekintetben, ho gy Szlovénia a lehető leghamarabb, a remények szerint már 2007ben belépjen az euróövezetbe. Elvben a
