Reggeli Sajtófigyelő, 2004. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-09-27
6 Álláspontja szerint az MSZPben nem külpolitikai irány, hanem szemléletváltozásra van szükség a NATO, illetve az Európai Unió viszonylatában, amelyben szerinte az EUnak kell lennie a fő igazodási pontnak, és természetesen vállalni kell a NATOtagságból adódó feladatokat, de a katonai missziók tekintetében nem Irakra, vagy Afganisztánra, hanem délkeleteurópai térségre kell összpontosítani, mert ez felel meg a nemzetstratégiai érdekekn ek. A szemléletváltás követelményei közé sorolta a szomszédságpolitikát, illetve a határon túli magyarsághoz fűződő viszonyt. Álláspontja szerint "Orbánék asztalt verdeső, káros politikájával szemben a szocialistaliberális kormányzat" viszont túl meg engedő volt. Tabajdi Csaba a határon túli magyarok lehetőségei közé sorolta az autonómiát, amely viszont, mint mondta, nem összeegyeztethető a kettős állampolgársággal. Közölte: az autonómia különböző formáit a határon túli magyar szervezetek, így az RMDSZ vetheti fel. A politikus javaslatai között szerepelt egy magántőkéből, állami támogatással létrehozandó, magyar árukra szakosodó áruházlánc is, amely a magyar árutermelés és a mezőgazdaság értékesítési problémáit segítené a közepes magyarországi városokban. Balogh András történészprofesszor, a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az európai normákat kell követni a kisebbségi jogok tekintetében. Az autonómiáról szólva kiemelte NagyBritannia, Spanyolorszá g, vagy Tirol példáját. Elmondása szerint az EU nem egységes állam, a szupranacionális döntések sokasága ellenére a legfontosabb dolgok a tagországok fővárosaiban, illetve a bilateriális kapcsolatokban dőlnek el. A professzor felhívta a figyelmet , hogy a magyar politikusoknak is fel kell készülniük arra, hogy vállalni kell bizonyos konfrontációkat az érdekérvényesítés során. Hozzátette: a határon túli magyarság legfőbb érdeke a szülőföldjükön való boldogulás. Balogh András a magyar nemzeti int egráció akadályának a társadalom szétszakadását nevezte, mind jövedelem, életmód és esély tekintetében, mind a különböző társadalmi csoportok, régiók, város és falu között. A tanácskozáson többször szóba kerültek a vajdasági atrocitások. Tabajdi Csaba közlése szerint e téren fordulatot sikerült elérni az Európai Parlamentben. A résztvevők szóltak arról, hogy könnyíteni kellene a magyar állampolgársághoz jutást a Kárpátmedencében, csökkentve a bürokratikus terheket és az ügyintézés idejét. vissza +++ bko/kls/bpk 14.18 LMT 240904 3521 BP0251 2 230 MTIk1037 Magyarokat halállal fenyegető falfelirat jelent meg Újvidéken kod: JOGI fk: SZERBIA/VAJDASÁG ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: B elgrád, 2004. szeptember 24., péntek (MTI) - Magyarokat halállal fenyegető felirat jelent meg péntekre virradóra egy újvidéki magyar család házának a falán. Az esetről az újvidéki Radio 021 adott hírt. A vajdasági székváros többségben magyarok lakta Te lep városrészben, a Petőfi Sándor utcában egy magyar család házának falára ismeretlenek "Halál a magyarokra" feliratot festették fel piros színnel. Mellette a szerbség nemzeti jelképe látható: egy kereszt sarkaiban négy cirill "sz" betű. Stevan Krstic, a s zabadkai rendőrség szóvivője közölte Radio 021el, hogy megtörtént a helyszínelés, és "a nyomozás, illetve a tettesek azonosítása folyamatban van". Halász Enikő, a Radio 021 mellett működő, kisebbségi nyelveken sugárzó Multiradio főszerkesztője közölte az MTIvel, hogy magyarellenes falfirkák már korábban is voltak Újvidéken és az egész Vajdaságban, de magyarokat halállal vagy kiirtással fenyegető feliratok nagyobb gyakorisággal csak az elmúlt fél évben jelentek meg. Nemrégiben hasonló felirat jelent me g a szabadkai Népkör épületének, illetve a múlt héten a Magyarországra menekült Sötétcsalád házának falán is. Halász ezt a jelenséget a szerb radikálisok győzelmét hozó tavalyi decemberi parlamenti választással hozza kapcsolatba. Felhívja a figyelmet arra, hogy a nacionalista "nagyszerb" szervezetek, például a Svetozar Miletic Mozgalom és a legkeresettebb hágai vádlottat, Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezetőt magasztaló Obraz nevű szervezet sokkal aktívabb a Vajdaságban, mint Szerbia más részein .
