Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-31
8 összesen mintegy 160 vajdasági magyar él Magyarországon, közülük 34en menekültek számára fenntartott létesítményekben. A Fonyód utcai lakók sokfelé megfordultak már az országban. Békéscsabán, Bicskén, Nagyatá don, Nagykanizsán vagy például Szombathelyen. Ideoda költöztették őket. "Mikor végre megszoktunk egy helyet, talán még munkát is találtunk volna, már mehettünk is tovább." A fővárosba Debrecenből érkeztek. "Április elsején, a bolondok napján hoztak bennün ket Budapestre." A körülöttem ülő vajdaságiak közül főként két férfi beszél, a többiek alig szólalnak meg, ha mégis, csak néhány szót mondanak. Inkább okmányokat, hatósági iratokat mutatnak. Életük elmúlt évtizedének semmire se jó dokumentumait. Csapdahe lyzetbe kerültek. Tavasszal azt ígérték nekik, a fővárosban letelepedési engedélyt kapnak. Később viszont értésükre adták: letelepedésről szó se lehet, ráadásul befogadott státusuk meghosszabbítására sincs esély: akkor döntenek a legbölcsebben, ha egy évre szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt kérnek. Egy kivételével így is tettek. Ezzel az igazolvánnyal dolgozhatnak ugyan, csak éppen eddig senkit nem találtak, aki hajlandó lenne munkát adni nekik. Egy év múlva pedig kitoloncolják őket, vagy idegenrendész eti őrizetbe kerülnek. A Vöröskereszt egyik munkatársa szem- és fültanúja volt, hogy a Belügyminisztérium egyik illetékese letelepedési engedélyt ígért a vajdasági magyaroknak. Akkor hát mi történt? Válaszul széttárja a kezét. Ő se érti. Az ideiglenes ta rtózkodási engedély nem jogosít semmiféle ellátásra, a vajdaságiaknak ezért napokon belül el kell hagyniuk a Vöröskereszt menekültotthonát. "Becsaptak bennünket!" - ismételgetik. "Adósságunk van, pénzünk nincs. Hajléktalanok leszünk, de az is lehet, hogy b örtönbe kerülünk." Teljesen elképzelhetetlen, hogy visszatérjenek Szerbiába? Úgy néznek rám, mint aki megőrült. "Uram! Nem szokott híreket hallgatni?" A Magyar Helsinki Bizottság és a Menedék Egyesület a menekülttáborokban élő vajdasági magyarok érdekébe n nyílt levélben fordult a bevándorlási hivatal főigazgatójához. Olyan emberekről van szó - írták , akik tizenhárom éve Magyarország védelmét kérték, mert magyar létükre nem akartak a jugoszláv hadsereg katonáiként részt venni a szerbek és a horvátok hábo rújában. Számukra - hangsúlyozták a jogvédők - sem a jobboldali, sem a baloldali kormányok nem kínáltak megoldást. Az emberi jogi szervezetek azt szeretnék, ha a belügyminiszter - az eredeti ígéretnek megfelelően - méltányosságból megadná a vajdaságiaknak a letelepedési engedélyt. A belügyminiszter állítólag kivizsgáltatja a menekülttáborokban lakó magyarok ügyét, a vizsgálat befejezése előtt a bevándorlási hivatal nem kíván nyilatkozni. Mire számítottak, amikor Magyarországra menekültek? - kérdezem a vaj dasági magyarokat. Mire is? - néznek egymásra tanácstalanul. Végül egy keskeny arcú férfi felel: "Semmi különösre nem számítottunk. Csak arra, hogy magyar emberekként, nyugalomban élhetünk tovább." vissza Vita Orbán erdélyi szavairól – A Fidesz elnöke a magyar kérdést tette a romániai választások alaptémájává Népszava 2004. július 31. Ha Románia uniós csatlakozása valami miatt meghiúsulna, semmi nem garantálná a kisebbségek jogait - figyelmeztetett Újhelyi István. A mini szterelnök főtanácsadója szerint Orbán a magyaroknak autonómiát követelő nyilatkozata a román nacionalizmust erősítette, és a magyar kérdést tette a román választások alaptémájává. A Fidesz külügyi kabinetjének vezetője úgy vélte: az autonómia biztosítása nélkül nem lehet
