Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-27
14 minden vádlott esetében ki kellene mondania az ítéletet, 2010ig pedig a fellebviteli tárgyalást is le kell zárnia. A főügyész asszony ugyan jelezte: szinte képtele nség a határidőt tartani, ám kérdés, mindezt hogy fogadják majd az ENSZnél, ahol - hírek szerint - nem túl elégedettek az 1993ban életre hívott ICTY munkájával. Túl lassúnak tartják az ítélkezést még úgy is, hogy jelenleg egyszerre több tárgyalást tartan ak. A legjobb példa erre a Szlobodan Miloseviccsel szemben folytatott bírósági eljárás: két és fél év óta tart, s csak augusztus végén kezdheti meg védekezését az exállamfő, amely - a bíróság elnöke szerint - csak 2005 októberében érhet véget. De ki tudja, az ítélethirdetésre mennyit kell még várni? A Hága és Szerbia közötti rossz kapcsolat tehát mindkét fél hibája. Nagy kérdés azonban, Szerbia mikor indulhat el végre a szebb jövő útján. Egy nemrég nyilvánosságra hozott jelentés mindenesetre riasztó eredmé nyekkel szolgált. A belgrádi, nisi, kragujeváci és újvidéki egyetemen készült közvéleménykutatás arról tanúskodik, hogy a megkérdezettek mintegy kétharmada nem osztaná meg kollégiumi szobáját albán növendékkel. Hatvan százalék nem lakna együtt más vallású fiatallal. Szerbia ezek szerint sajnos messze van még Európától. A demokratikus politikai erőknek végrevalahára fel kell ismerniük: széthúzással még jobban elszigetelik hazájukat a kontinens többi államától. Tárgyalnak Mladiccsal? A két boszniai szerb hóhér, a boszniai szerb köztársaság egykori elnöke, Radovan Karadzsics és hírhedt vezérkari főnöke, Ratko Mladics továbbra is szabadon bujkál. Kilenc év óta űznek mármár gúnyt az őket üldöző, s a NATO égisze alá tartozó boszniai békeerők, az SFOR katonáib ól. Mutatványuk azonban egyre kevésbé nyeri el a belgrádi vezetés tetszését. A hágai Nemzetközi Törvényszék, Washington, valamint az Európai Unió illetékesei úgy vélik, Belgrádot komoly felelősség terheli azért, hogy Karazdics és Mladics továbbra sem a hág ai Nemzetközi Törvényszék vendégszeretetét élvezi. Szó ami szó, a vádakban lehet is némi igazság. A Time magazin múlt heti számában közhírré tétette, a szerb vezetés titkos tárgyalásokat folytat Mladics hozzátartozóival arról, hogy az extábornok önként ad ja fel magát Hágának. Belgrádban egyetlen tisztségviselő sem vette a bátorságot arra, hogy kommentálja az értesülést. Vuk Draskovics külügyminiszter óvatos kijelentéseiből pedig azt a következtetést vonhatjuk le: a hír minden bizonnyal igaz. Ha ez így van, s titkos csatornákon keresztül kommunikálnak Mladiccsal, akkor azért arról is lehet némi sejtésük, hol vert tanyát Mladics. Márpedig az egykori vezérkari főnök háborús bűneihez még csak kétség sem férhet. Bűnlajstroma felettébb hosszú: a boszniai háborúba n az általa vezetett szerb hadfiak ki tudja hány bosnyákot gyilkoltak meg. Hogy csak a legsúlyosabb vétkét említsük: ő volt a srebrenicai vérengzés végrehajtója 1995ben, amikor a boszniai szerb csapatok legalább nyolcezer muzulmánt mészároltak le, sok nőt és gyermeket földönfutóvá tettek. A vérengzés kitervelője Karadzsics volt. A srebrenicai mészárlás volt a II. világháború utáni európai történelem legsúlyosabb bűncselekménye. Egyes szerb lapok azt is tudni vélik, hogy Mladics már reagált is a belgrádi m egkeresésre, s azt válaszolta: köszöni, jól van, de esze ágában sincs repülőjegyet váltani Hágába még akkor sem, ha - a szerb vezetők ígérete szerint - családját ezért busás jutalomban részesítik. Hadzsics, a kelepce A Hadzsicsügyről rengeteget cikkezik mostanság a belgrádi sajtó. A vádlott a délszláv háborúk 1991es kitörése idején a keletszlavóniai szerbek vezetője volt. 1992 februárjában a horvát területen életre hívott Krajinai Szerb Köztársaság elnökévé tették meg. 1993 decemberéig látta el a tiszt séget. A köztársaság enklávé volt Horvátország területén, így aligha járult hozzá a szerbhorvát megbékéléshez. A vádirat szerint Hadzsicsnak szerepe volt a nem szerbek elleni vérengzésekben a szerbek által megszállt területeken. A háború után Hadzsics Újv idékre költözött (boszniai és horvátországi szerbek sora telepedett le a Vajdaságban). Azóta is ott élt, az olajiparban dolgozott. A hágai vádirat júliusi nyilvánosságra hozatala után nyoma veszett. Később montenegrói nyaralójánál keresték, de ott sem lelt ék. Akik ellen már ítélkeztek (a teljesség igénye nélkül) Biljana Plavsics (szerb) Blagoje Simics (szerb)
