Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-24
11 Magyarországon a menedékkérők számának csökkenése jelentős mértékben meghaladta az európai átlagot. 2003ban mindössze 2401 személy kért menedékjogot, ez az előző évhez képest 62 százalékos csökkenést jelent . Idén az első fél évben 736 kérelmező érkezett hazánkba, vagyis az újonnan érkezők száma az év végéig aligha fogja elérni a 2000et. A jelenségnek feltehetőleg két oka van. Az egyik az, hogy a menekülőket Magyarországon egyéves idegenrendészeti őrizet fen yegeti. Ilyen hosszú ideig tartó fogság szinte példa nélkül áll Európában. Bár a ténylegesen őrizetben lévők száma június 28án "mindössze" 110 fő volt, tökéletesen kiszámíthatatlan, hogy ki kerül menekülteket befogadó állomásra és ki a határőrség fogdájáb a. A fogva tartás körülményei olyan súlyosak, mintha a külföldiek fegyházbüntetésüket töltenék. Holott semmiféle bűncselekménnyel nem vádolják őket, a tiltott határátlépés is csak szabálysértés... A másik ok, hogy a határőrség az unió külső, azaz az ország déli és keleti határára csoportosította át az erőit hőkamerák és más technikai eszközök bevetésével, valamint a "gyanús" idegeneket bejelentő lakosság jutalmazásával növelve hatékonyságát Az így elfogott külföldieket mindenekelőtt az fenyegeti, hogy a ké toldalú egyezmények keretében visszaküldik őket abba az országba, ahonnan átlépték a határt. Ez főképpen attól függ, hogy a szomszédos ország visszaveszie harmadik országok állampolgárait. Az ukrán határőrséggel kialakított jó együttműködés alapján az ukr án hatóságok 2003ban 13 afgánt, 35 irakit, 20 törökországi kurdot vettek vissza magyar kollégáiktól. A határőrség arra hivatkozik, hogy a felsoroltak nem kértek menedékjogot. A meghallgatási jegyzőkönyvek tanúsága szerint azonban a külföldiek között volt olyan, aki kijelentette, "a háború miatt, politikai okokból hagytam el hazámat". 2003 februárjában visszaküldtek Ukrajnába egy háromgyermekes, veszélyeztetett terhes iraki asszonyt, holott előzőleg a határőrök megnyugtatták a fehérgyarmati kórház ügyeletes orvosát, hogy a beteget a Nyírbátori Határőr Igazgatóság épületében fogják elhelyezni, ahonnan szükség esetén rövid idő alatt kórházba szállítható. Mindennek az a következménye, hogy a menekülés útvonala Szlovákia, Csehország felé terelődött át: ezekben a z országokban az európai tendenciával ellentétesen megnőtt a menedékkérők száma. Szlovákiában 2003ban tizenegyezren kértek menedékjogot, túlnyomó többségük illegálisan továbbment feltehetően Ausztriába, vagy Csehországon át Németországba. A menedékkérők számának alakulása egyelőre semmiképpen sem alapozza meg A BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal előrejelzését. Május 7i sajtótájékoztatóján a hivatal főigazgatója Ausztria példájára hivatkozva azt feltételezte, hogy az uniós csatlakozás révén meg fo g nőni a menedékkérők száma, és egyúttal bejelentette, hogy 20 százalékkal növelik a menekülteket befogadó állomások kapacitását. Jelenleg az összesen 2500 főnek férőhelyet biztosító befogadóállomások (Békéscsaba, Bicske, Debrecen) félig üresek. Május ele jén megalapozottabbnak tűnhetett az a másik aggodalom, hogy az unió régi tagországai tömegestül fogják visszaküldeni az újonnan csatlakozott országokba azokat a menekülőket, akik a tízek országaiból érkeztek illegálisan a tizenötök országaiba. Ennek alapja két rendelet: a 343/2003as a menedékjog iránti kérelem megvizsgálására illetékes tagállam meghatározásáról (amelyet Dublin II néven szoktak emlegetni) és a 2725/2000es az ujjlenyomatok összehasonlítására szolgáló központi adattárról és mechanizmusról, a z Eurodacról. Ezek együttes hatása az, hogy az a menekülő, aki először hazánkban adott be kérelmet, vagy aki illegálisan lépte át az unió külső határát jelentő határszakaszunkat, a menedékjogi eljárás lefolytatása végett visszaküldhető Magyarországra. Ez a lehetőség nem automatikus, hanem csak akkor áll a másik tagállam rendelkezésére, ha az ott felbukkant személy egyetlen uniós országba sem kapott vízumot, nincs valamelyikbe szóló - akár lejárt - tartózkodási engedélye, nincs az unióban menekült rokona, és illegális határátlépése óta még nem telt el egy év. A történet fordítva is áll: ha először más EUtagállamban adott be kérelmet, vagy annak határán át szökött be az unióba, majd az elutasítástól félve jött - például Görögországból - ide, az adott állam kö teles visszavenni tőlünk a kérelmezőt, s mi mentesülünk az eljárás lefolytatásának kötelezettsége alól. Mi van, ha maradnak? Több kérelmezőt kelle majd visszafogadnunk, mint eddig, amikor biztonságos harmadik országnak minősültünk, s a legtöbb tagállamm al szemben visszafogadási egyezményben köteleztük magunkat a tőlünk odaszököttek visszavételére? A válasz árnyalt: a szám növekedését eredményezheti, hogy az Eurodac félreérthetetlenül megmutatja a nálunk már kérelmet benyújtottakat, s azokat is, akik hatá runkat illegálisan
