Reggeli Sajtófigyelő, 2004. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-07-13
7 Srebrenica felelősei Magyar Hírlap 2004. július 13. Szerző: Major Nándor 2 Háromszázharmincnyolc áldozatot temettek a múlt hét végén Srebrenicában az exhumált öte zerből. A boszniai szerb entitás kormánya most júniusban ismerte el első ízben felelősségét az 1995ös júliusi vérengzésért. Jelentése időrendben leírja a szörnyű eseményeket, megnevezi az alakulatokat, amelyek az akciókban részt vettek, a színhelyeket, am elyeken egyegy bujdosó bosnyák csoportot üldözőbe vettek, megadja az üldözött csoportok hozzávetőleges számát, a gyűjtőtáborok helyét. A jelentés megrázó. Akadtak azonban, akiknek volt észrevételük: sehol sem írták le, hogy a tíz nap alatt genocídium tör tént. A második világháború óta az első Európában. Sőt amikor a jelentés napvilágot látott, a hágai törvényszék fellebbviteli tanácsa már kimondta első jogerős ítéletét népirtás miatt. A jelentés írói azzal védekeztek, hogy az események leírása, nem minősí tése volt a feladatuk. A leírtak – szerintük – önmagukért beszélnek. A srebrenicai genocídium első európai elítéltje az 58 éves Radislav Krstic, aki tábornok volt a boszniai szerb hadseregben, ő volt 1995 nyarán a drinai hadtest parancsnoka. Első fokon 46 esztendő börtönbüntetést róttak ki rá, most viszont a fellebbviteli tanács, amelyet a hágai törvényszék elnöke vezetett, a genocídium támogatása miatt 35 évi börtönbüntetéssel sújtotta. Ha túléli, Krstic tábornok 93 éves korában szabadulhat. A genocídium elkövetéséhez nem elég a népirtás ténye, annak a szándékát is bizonyítani kell. Ezért gyakran paradoxon formájában beszélnek róla: elég egyetlen személy meggyilkolása is, ha a tettes ezzel egy nemzet, egy faj, egy vallás híveinek a kiirtását szándékozta e lindítani, még ha a tettes utóbb nem talál is követőre. Viszont akár százezreket is legyilkolhatnak egy irtóhadjáratban, ha az elkövetők nem szándékozták egy nemzet, egy faj tagjait, egy vallás híveit elpusztítani. Ez az irtóhadjárat is bizonyulhat bűncsel ekménynek, de valami másnak, nem genocídiumnak. Szerbiai szakemberek szerint a háború utáni genocídiumra vonatkozó első európai ítélet sokáig tanulmányozás és vita tárgya lesz, tekintettel arra, hogy a fellebbviteli tanács csak közvetett bizonyítékok alap ján hozta meg ítéletet. Emellett az ítélet csak a bűntény elkövetését állapította meg és támogatóját marasztalta el. Miközben bizonyítottnak látta azt is, hogy a bűncselekményt "közös bűnügyi vállalkozás" keretében követték el, nem nevezte meg a kezdeménye zőt, sőt az elkövetőket sem. A szakértők – az ítélet birtokában – úgy vélik, őket a boszniai szerb hadvezetés csúcsán kell keresni. Ugyancsak szerintük az eddigi bizonyítékok Mladic tábornokhoz vezetnek el. Arra utalnak, hogy Mladic saját feje után indítot ta meg a genocídiumot. Milosevic szerepét eszerint a Mladic kezdeményezte bűncselekményhez való viszonyulása milétében gyanítják. Ami egyelőre nem más, mint feltevés. A fellebbviteli tanács tehát Krstic tábornok esetében érdemében módosított az első fokú ítéleten. Az ügyvédek több ellenvetését elfogadta, egyet azonban nem: azt, hogy a srebrenicai mészárlás nem az egész bosnyák népcsoport, hanem "csupán" a potenciálisan fegyverforgató bosnyákok csoportja ellen irányult. Az érv ellen szólt az a körülmény, ho gy a legyilkoltak között nagy számban voltak fegyverviselésre alkalmatlan serdülő korú ifjak és aggastyánok is. Noha a mészárlás színhelye Srebrenica térsége volt, elkövetésének körülményeivel a boszniai szerb hadvezetés azt az üzenetet küldte a bosnyákok nak, hogy el van szánva arra: a bosnyákoknak még az írmagjukat is kiirtja. A fellebbviteli tanács elfogadta, hogy Krstic tábornok személy szerint nem helyeselte a genocídiumot, sőt jó ideig nem is volt tudatában annak, hogy a boszniai szerb hadvezetés csú csán mi a szándékuk a mészárlással. Később már igen. Ezért a fellebbviteli tanács Krstic tábornokot nem elkövetőnek minősítette. Mivel azonban a tábornok ennek ellenére megengedte, hogy a bűncselekmény elkövetéséhez igénybe vegyék a parancsnoksága alatt ál ló drinai hadosztály fegyvereseit és eszközeit, a fellebbviteli tanács szerint a bűncselekmény támogatójává vált, méghozzá egy "közös bűnügyi vállalkozás" keretében. A srebrenicai mészárlás jellegét, nevezetesen genocídium voltát a fellebbviteli tanács el döntötte, ezért az elsőfokú tanácsok előtt folyó bűnvádi eljárásokban a továbbiakban ezt már bizonyított tényként kezelik. 2 vajdasági újságíró
