Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-12
7 Ha a reformer kormány pont olyan rossz volt (vagy még rosszabb), mint az autoriter milosevici, akkor ők is vállalható partnerek (a szocialisták ennek köszönhetően lehetnek Kostunica "külső támogatói": a jelenlegi koalíció szerint ők már mások, mint a hágai vádlott, Milosevic idején voltak). Djindjic hatalomgyakorlásáról már eddig is elhangzott minden rossz – gyaníthatóan annál is több, mint amennyi igaz volt. Djindjic halott. Nem tud védekezni, és vissza sem térhet. Már csupán az emlékével kell leszámolni, és erre a per jó alkalom lehet. A tárgyalásnak politikai felhangjai és következményei lesznek akkor is, ha azt "Legija úr" nem akarná is. És miért ne akarná? Mi tartaná vissza? A kormány ugyan tagadja, hogy megalkudtak volna "Legija úrral", a józan ész azonban mást diktál. Hiszen "Legija úr" vallomása hasznot hozhat a jelenlegi kormánynak. "Legija " ezt nyilván tudja, mert nem hülye, és nem is egy amatőr színtársulat tagja. Az élete függ attól, milyen alakítást nyújt. "Legija úrnak" nem az igazság kiderítése az érdeke, hanem az, hogy megússza a börtönt. Lehet, hogy sokat tudna mesélni, hogyan működö tt a rendszer, hogy ki és mire használta. Jelenleg azonban csak egy fontos számára: megúszni mindent. "Legija" akkor járhat jól, ha megnevez valakit mint felbujtót – ez esetben vádalkut is köthetne akár. Ehhez az kellene jelenleg, ha kiderülne – vagy "kid erülne", ahogy tetszik – , hogy Djindjicet, például, társai árulták el. Ez a tézis sem új keletű: a moslék lapok és a "hazafiasdemokrata" orgánumok jó ideje sejtetik, hogy a merényletet esetleg a néhai kormányfő környezete rendelte meg, és "Legija" – ha eg yáltalán köze van hozzá – másnak dolgozott, nem a saját esze után ment. (Van más elmélet is, például hogy a "külföld" ölette meg Djindjicet.) A hírre, hogy "Legija" feladta magát, felbolydult a szerbiai közvélemény azon része, amelyet még nem döntött le a lábáról a politikai apátia kórokozója. A vádlott még be sem lakta celláját, amikor az ügyvédek bejelentették, hogy a Djindjicper "nyilvánvalóan" "drámai fordulatot" vesz majd, amikor a bíróság megismeri "a hivatalostól gyökeresen eltérő változatot". A "h ivatalos változat" – azaz a vádirat – szerint Djindjic meggyilkolását a "zimonyi klán" néven ismert bűnözői csoportot vezető Dusan Spasojevic és "Legija" tervelte ki és hajtatta végre a titkosszolgálat fegyveres alakulatában szolgáló merénylő segítségével. A mesterlövész – Zvezdan Jovanovic – elfogása után elismerte, hogy "Legija" felbujtására lőtt. A politikai szereplők egy része azonban hallani sem akar a "hivatalos változatról": a spekulációktól több hasznot remélnek. A szkepszis érthető lenne, ha nem le nne ennyire átlátszó a szándék. Jellemző az is, hogyan tálalták a moslék lapok "Legija úr" felbukkanását. A hős tért vissza Szerbiába. A családszerető harcos, a nép rettenthetetlen védelmezője, a mundér becsületére kényes katona, akinek máris "kész forgat ókönyve" van a tárgyalást illetően. Vagy ellenkezőleg: nem kalkulál, hanem majd az igazat mondja. Holott nem a tékozló fiú tért haza. "Legija" a kilencvenes évek végén a francia Idegenlégiót hagyta el, hogy Arkan Szerb Önkéntes Gárdájában szolgáljon: ez a szabadcsapat Horvátországban és Boszniában gyilkolt és rabolt. Legjobb kádereit átvette a szerbiai titkosszolgálat, amikor ’93 májusában létrehozta fegyveres csoportját, a Különleges Alakulatot (JSO). A JSO létét titkolták, így még a büdzsében sem szerep elt, a források szerint a vámszervek bevételeiből pénzelték a működését és a korszerű felszerelések beszerzését. Az alakulat fénypontja, hogy 2000 októberében "nem lőtt a tömegbe": Legija ekkor volt a JSO parancsnoka. A legendárium szerint ekkor állapodott meg Djindjictyel, innen datálódik kapcsolatuk. Nem számított – és mintha most sem számítana – , mit művelt a JSO a titkosszolgálat megbízásából. Az is szinte csak mellékesen említődik meg, hogy "Legija urat" más gyilkosságok miatt is bíróság elé citálják. A józanság hangjait elnyomja a hisztérikus kakofónia. A hős feladta magát. A hőstől várják az igazságot. A meglepetést. És amilyen idők járják, lesz is meglepetés bőven. vissza BP0295 4 160 MTIb1123 Új kötetek a magyarorsz ági kisebbségek helyzetéről ld: Budapest, 2004. május 11., kedd (MTI) - A magyarországi kisebbségek helyzetéről, interneten való megjelenésükről, valamint a hazai lengyelséget érintő kérdésekkel foglalkozó köteteket mutattak be kedden a Nemzeti és E tnikai Kisebbségi Hivatalban.
