Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály

2004-05-15

11 politikai gyilkosságok sorát hajtották végre. Meggyilkolták például Ivan Sztambolicsot, egykori jugoszláv

elnököt, akit ál

lítólag Milosevics feleségének utasítására tettek el láb alól. "Bűne" az volt, hogy népszerűbb

volt férjénél, vagyis kettétörhette volna Milosevics nem éppen dicső politikai pályáját. Az elmúlt hónap történései arra figyelmeztetnek, hogy Djindjics gyilkos

ainak perét lényegében újra kell

kezdeni. A rendőrség rossz nyomon járt. A kérdés csak az: szándékosan, vagy hanyagságból hagytak

figyelmen kívül a nyomozás során bizonyos részleteket? Legija erre minden bizonnyal tudja a választ. De

nagy kérdés, megosztjae a közvéleménnyel. Legija, a hidegvérű gyilkos Miodrag Lukovics sokáig a francia idegenlégióban szolgált, innen származik a Legija gúnynév. 1968

márciusában született Belgrádban. A főváros zenei középiskolájában tanult. Sajátos módon sosem szolgált a

jugoszláv néphadseregben. Tizenhét évesen közreműködött egy sportáruház "kirámolásában". Ezután

Londonba menekült, majd belépett az idegenlégióba. 1992ben csatlakozott az "elűzött szerbek érdekeit

védelmező" Zseljko Razsnyatovics Arkanhoz, aki rettegett s

zabadcsapataival emberek ezreit gyilkolta meg a délszláv fegyveres konfliktusokban. A horvátországi, boszniai, majd koszovói háborúban játszott szerepe

miatt Legija állítólag a hágai Nemzetközi Törvényszék feketelistájára is felkerült, ezt azonban hivatalo

san nem erősítették meg. A kilencvenes évek közepén Lukovicsra felfigyelt az állambiztonság akkori vezetője,

Jovica Sztanisics, aki be is vette a vörössipkások "csapatába". Később a különleges elitegység vezetőjének

helyettesévé, majd első emberévé tették

meg. Állítólag Milosevics is nagyra értékelte Legija

"rátermettségét". 2000 októberében, a vértelen belgrádi forradalom idején azonban Lukovics hűtlen maradt

kenyéradójához: vörössipkásaival átállt a felkelők oldalára. Egyes értesülések szerint egy nappal

a bársonyos forradalom előtt tett ígéretet Djindjicsnek arra, hogy különleges egységével nem lép közbe,

katonái a kaszárnyákban maradnak. Nevét gyakran emlegették a Vuk Draskovics elleni, a kilenvcenes évek

végén elkövetett merényletkísérlet kapcsán. Bár a jelenlegi külügyminiszter azt állította, Legija szervezte

meg a gyilkosságot, csak tanúként idézték be. 2001 májusában Legija katonáival felgyújtotta a kulai

Tvrdava diszkót: 150 ezer eurós kárt okoztak. Másfél hónapra rá, Arkan feleségének születésnapi p

artiján

őrizetbe vették, ám három nappal később szabadon bocsátották. Ezután végérvényesen elbocsátották a

belügyminisztérium kötelékéből. Djindjics meggyilkolását követően nyoma veszett.

vissza Készítette: Balogh Zsuzsanna i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - V

H = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság