Reggeli Sajtófigyelő, 2004. május - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-05-15
10 követték nyomon az eseményeket: a volt miniszterelnök gépkocsivezetője, Aleksandar Bjelics, illetve tes tőrségének két tagja tanúskodott a maffiaperekben eljáró különleges belgrádi bíróság előtt, s mindhárman egybehangzóan azt állították: amikor meggyilkolták a miniszterelnököt, három lövés dördült el, s nem kettő, mint ahogyan a hatósági dokumentumokban sze repel. Ugyanezt állította korábbi sajtónyilatkozataiban, illetve a bírósági meghallgatásán a néhai miniszterelnök testőrségének parancsnoka, Milan Veruovics is, aki ugyancsak súlyosan megsebesült a merényletben. A kormányilletékesek és a bírósági szakértők azonban nem vették komolyan a testőr állítását, mondván: valószínűleg hallucinált, miután megsebesült. A gépkocsivezető tanúvallomásában olyan dolgokat is állított, amelyek végképp teljesen ellentmondanak a vádiratban szereplő állításokkal. Vallomásában u gyanis úgy vélekedett: a halálos lövés után Djindjics arccal, s nem háttal esett be a kormánypalota ajtaján. Korábbi sajtónyilatkozataiban Veruovics is azt állította, hogy a merénylet pillanatában Djindjics arccal állt a kormánypalota bejárata felé, ezér t a halálos lövés nem érkezhetett a kormánypalota szomszédságában lévő Admirala Geprata utcában található irodaházból, mert az balra volt a miniszterelnöktől. A halottkémi jelentés szerint a halálos golyó a mellkas jobb oldalán fúródott a miniszterelnök te stébe, s bal oldalán jött ki, súrolva bal alkarját. A halálos lövés után Djindjics bal térdére és bal halántékára esett. Ha tehát igaz az, amit a testőr és a sofőr állított, abból az következik, hogy legalább két orvlövész vett részt a merényletben, s nem (csak) Zvezdan Jovanovics lőtt Djindjicsre. A vádirat szerint csak egy orvlövész volt, Jovanovics, aki a már említett irodaház ablakából célozta meg a kormányfőt, s összesen két lövést adott le. Lukovics színre lép Alig néhány héttel a vallomások után új szenzációval bővült a Djindjicsgyilkosság dossziéja. Május elején megadta magát Miodrag Lukovics, a zimonyi klán főnöke, akit a néhai miniszterelnök elleni merénylet vezéralakjának tartanak. A gyilkosság rejtélye újabb elemmel bővült: Legija ügyvéde azt állította, védence nem is külföldön bujkált Djindjics meggyilkolását követően, hanem végig saját lakásában tartózkodott. Más szóval, a szerb kabinet első számú közellensége tizennégy hónapon keresztül ki sem tette a lábát lakásából, s ez a nyomozószervekne k fel sem tűnt. Szakértők és politikusok egyetértenek abban, hogy az állításból egyetlen szó sem igaz. Elvégre a merénylet után a rendőrség többször tartott házkutatást Legija lakásában, ráadásul házát mindvégig a belbiztonság emberei őrizték. A szerb sa jtó sokat találgatta: miért adta meg magát a halálosztóként ismert bérgyilkos? A legkézenfekvőbb magyarázattal a belgrádi Blic napilap rukkolt elő, amely szerint Legijának elfogyott a pénze. A tavaly márciusi merényletet követően Bulgáriában, Macedóniába n, majd Boszniában lelt menedékre. Szinte szabadon léphette át az országhatárokat, hiszen kiválóan tudta kamatoztatni kiterjedt alvilági kapcsolatait. Később azonban felélte tartalékait, visszatért a szerb fővárosba. Cinkostársai azonban ezúttal már nem vo ltak hajlandóak a segítségére sietni, így feladta magát. Legija lépése azonban a megváltozott politikai helyzettel is magyarázható. A közélet radikalizálódása nyomán nyilvánvalóan úgy gondolta: manapság jóval enyhébb elbánásban részesülhet. Hónapról hónap ra mind több szerb radikális és szocialista politikus törekszik a vörössipkások rehabilitálására. Djindjicset pedig egyfajta kerékkötőnek állítják be. A néhai miniszterelnök demonizálását igazolja egy a közelmúltban megjelent interjú is, amely nagy felhá borodást keltett Szerbiaszerte. Egy állítólagos volt titkosrendőr azt állította: "politikailag igazolt volt" Djindjics meggyilkolása. A Kurir című lapnak nyilatkozó férfi azt állította, ő is tagja volt a vörössipkások osztagának. Egyebek mellett elmondta, a szervezet tagjainak "semmit sem jelent" kioltani egy ember életét, márpedig a néhai kormányfő "rászolgált a halálra". Legija tehát a Zoran Djindjics gyilkosai elleni per kulcsfigurájává válhat. Általános vélemény Szerbiában, hogy a merénylet fő szerve zője ő volt ugyan, ám Lukovics is "felső parancsra" cselekedett. De ki lehetett a megrendelő? Nos, egyik barátja szerint Legija mindent elárul majd a bíráknak. Ennek kapcsán azonban jócskán akadhatnak kétségeink. Ráadásul nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Lukovics élethalál ura volt Szerbiában, a Milosevics fémjelezte rezsim országlása idején. Az általa irányított belbiztonságiak
