Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-02
17 Belgrád lemondhat az amerikai segélyről, a miért futni hagyja Ratko Mladic volt boszniai szerb főparancsnokot. A washingtoni döntésre kihatott az is, hogy a szerb parlament megszavazta a háborús bűnösök és családtagjaik segítését szolgáló törvényt. Tábornokok „biztonságban” A hétezer srebreni cai bosnyák civil lemészárlásával vádolt Ratko Mladicon, a boszniai szerb haderő volt parancsnokán kívül a hágai törvényszék még 15 személy kiadatását várja Belgrádtól – valamennyiük ellen háborús bûncselekmények miatt emeltek vádat. A legismertebb az a né gy tábornok (két rendőrtiszt és két katona), akik a koszovói háborúban játszottak kulcsszerepet. Sreten Lukic volt szerbiai rendőrfőnököt, elődjét, Vlastimir Djordjevicet, továbbá Nebojsa Pavkovic volt vezérkari főnököt és Vladimir Lazarevic nyugalmazott h adtestparancsnokot úgynevezett parancsnoki felelősség alapján terhelik, amelyet Belgrád vonakodik elismerni. A korábbi kormány arra próbálta rávenni a négyes tagjait, hogy önként jelentkezzenek Hágában, ám eddig nem mutattak erre hajlandóságot. Miroslav Mi losevic belügyminiszterhelyettes egy tegnapi tévéadásban kijelentette, hogy a rendőrség kész bármikor letartóztatni a háborús bûnökkel gyanúsított személyeket, „amint tartózkodási helyükről információt kapnak”. Állítólag ha a rendőrök közül valaki vonakod ik a parancsot végrehajtani, mást bíznak meg a feladattal. Hideg zuhanyként érte a szerb vezetést a washingtoni bejelentés a segély felfüggesztéséről. Még az utolsó pillanatban is olyan bizakodó kijelentések hangzottak el kormánytagok részéről, hogy Co lin Powell külügyminiszter legfeljebb el fogja halasztani az erre vonatkozó döntést. Amerika összesen százmillió dollár segélyt szánt SzerbiaMontenegrónak idén, ebből 25 milliót most befagyasztottak, és csak a humanitárius adományokat folyósítják. Montene gró és Koszovó megkapja az ígért összeget. Az elmaradt millióknál is nagyobb csapás Belgrádra, hogy a döntést negatív jelzésként értelmezhetik a nemzetközi pénzintézetekben, ahonnan újabb hiteleket remélnek, ráadásul az Európai Unió is követheti Washington példáját. A belgrádi sajtóban tegnap megszólalt közgazdászok aggasztónak nevezték a fejleményt, bár egyelőre nem tudták megjósolni, mennyire lesznek súlyosak a következmények. Washington legfőbb kifogása az, hogy a szerb hatóságok dacolnak a Hágából érke ző kiadatási kérelmekkel, és semmit sem tesznek a leginkább keresett Ratko Mladic elfogásáért A segély megvonása nyilván szorosan összefügg azzal a kedden elfogadott, nagy port felkavart törvénnyel, amely többféle anyagi juttatást nyújt a hágai törvényszé k börtönében fogva tartott vádlottaknak és azok hozzátartozóinak. Legalábbis így látja Goran Svilanovic szerbmontenegrói külügyminiszter, aki szerint korántsem véletlen, hogy Colin Powell az inkriminált jogszabály meghozása után alig 24 órával rukkolt ki döntésével. Független belgrá di elemzők is keményen bírálják a törvényt, azt állítva, hogy Vojislav Kostunica miniszterelnök ezzel fizette meg Milosevic szocialistáinak támogatását. "Elképesztőnek tartom az új törvényt" – nyilatkozott Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. "Miközben emberek halnak meg a kórházakban műszerek hiánya miatt, vagy mert nem tudják megvenni a gyógyszert, nekünk Mira Markovicot kell támogatnunk, hogy elutazhasson a férjét meglátogatni Hágába. Talán nem tudja fedezni kiadásait abból, amit összelopot t az évek során?" – zúgolódott a politikus. A parlamenti többséget alkotó pártok képviselői azonban kitartanak érveik mellett, hogy az államnak gondoskodni kell azon polgárairól is, akiket kiszolgáltattak a nemzetközi bíróságnak. A legnagyobb parlamenti e rő, a Szerb Radikális Párt, a törvény beterjesztője tegnap ismét bizonyította Európaellenességét. Walter Schwimmernek, az Európa Tanács főtitkárának a szerb törvényhozásban elmondott beszédét a radikálisok, bojkottjuk jeleként, állva hallgatták végig, s m indegyikük a hágai vádlott Seseljt ábrázoló pólóban feszített. vissza Ciprusi béketerv – hamvába holt? Magyar Hírlap 2004. április 2. Nem egyezett meg a görög és a török fél a Ciprus újraegyes ítéséről szóló tárgyalásokon, így az ENSZ béketervéről anélkül tartanak április 24én népszavazást, hogy a két közösség vezetői legalább egy aláírással ellátták volna azt. A terv szerint Ciprus laza szövetségi állammá válna, melynek intézményeiben pontosan meghatároznák a görög és török képviselők arányát.
