Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-26
15 hozzáigazítani az orsz ágot az uniós követelményekhez, külföldi beruházókat csalogatott Szlovákiába, s közben gyors ütemben folytatta a szocializmusból örökölt állami szektor deregulációját, illetve a vállalatok magánkézbe adását. A gazdasági reformok társadalmi ára a húsz százalékig emelkedő munkanélküliségi ráta, a külföldi tőke becsábításának ára pedig a szociális juttatások drasztikus csökkentése lett. A változások nyomán szélesebb és mélyebb lett a társadalmi szakadék. Miközben a kedvezőbb beruházási környezetet kínáló nyugati országrészben nagyszabású beruházásokat hajtottak végre külföldi vállalatok, köztük olyan autóipari óriások, mint a Volkswagen, a Peugeot és a Hyundai/Kia, az ország keleti része szegénységbe süppedt. Még így is, ilyen áldozatok láttán is kise bbfajta csodának tűnik, hogy Szlovákia a bővítés első körében bejut az unióba. A függetlenné válása utáni első években, a kilencvenes évek derekán, Vladimír Meciar miniszterelnöksége alatt kizártnak tűnt Szlovákia gyors EU- és a NATOcsatlakozása a demokra tikus jogok csorbítása, a korrupció és az elavult gazdasági szerkezet miatt. Rossz előjel az ország európai uniós startjához, hogy a szlovák elnökválasztás április 17i második fordulójában Meciar és Ivan Gasparovic állt egymással szemben, két olyan p olitikus, akiknek tevékenysége miatt a kilencvenes években szóba sem jöhetett Szlovákia EU- és NATOtagsága. A "kisebbik rossznak" tartott Gasparovic győzött, de ez önmagában aligha megnyugtató fejlemény az EUpartnerek számára. A szlovákokat mostanság túlságosan leköti belpolitikai válságuk ahhoz, hogy sokat foglalkozzanak küszöbönálló európai uniós csatlakozásukkal. Koalíciós válságok, a roma kisebbség forrongásai, társadalmi feszültségek uralják a mindennapokat. Szlovákia a gondok sokaságával vág nek i európai uniós utazásának, de azzal a tudattal, hogy nincs más választása. Ezt a felismerést tanúsítja a csatlakozásról rendezett tavaly májusi népszavazás eredménye is: a szavazásra jogosult szlovákok 92 százaléka mondott igent az ország EUtagságára. A pozsonyi parlament egyetlen képviselője sem vallja magát az EUcsatlakozás ellenzőjének, legalábbis nyíltan nem. - Ennél a mostani helyzetnél csak jobb jöhet - vélik sokan a mai Szlovákiában. vissza +++ kdl/kbgy 07.00 L MT 260404 4230 Egy lépés a megbékélés felé Leleplezték Aradon a Szabadságszobrot és a román diadalív makettjét NSZ • 2004. április 26. Felavatták vasárnap Aradon a vértanúk Szabadságemlékművét. Tulajdonképpen egy megbékélési emlékparkot adtak át, amely a Tűzoltó téren otthont ad az aradi vértanúkra emlékező szoborcsoportnak, és az 1848 – 1849 román történelmi alakjait ábrázoló román diadalívet. Ez utóbbi alkotásnak egyelőre csak a makettjét avatták fel. A magyar kormányt Medgyessy Péter miniszterelnö k, a románt pedig Razvan Theodorescu művelődési miniszter képviselte. – Magyarország érdeke, hogy Románia mielőbb az EU tagjává váljon – hangoztatta a magyar kormányfő, aki külön köszöntötte Dávid Ibolyát mint a Szabadságszoborért sokat tevő magyar poli tikust. Az MDF elnöke saját beszédében úgy fogalmazott: Trianon sebeire nincs más gyógyír, mint EUcsatlakozásunk. – A románok és magyarok számára nincs más út, mint a megbékélés – figyelmeztetett beszédében Markó Béla, az RMDSZ elnöke. A Fideszt Aradon Sc hmitt Pál alelnök képviselte. Jelen volt több erdélyi magyar történelmi egyház püspöke, a Tőkés László püspök köré csoportosult erdélyi polgári erők azonban nem jelentek meg. Az ünnepséget román nacionalisták kisebb csoportja próbálta bekiabálásokkal megz avarni. Két népé az aradi park NSZ • 2004. április 26. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán Pár tucat román nacionalista bekiabálásai mellett, de nagyobb incidensek nélkül avatták tegnap fel Aradon a magyar – román megbékélési parkot.
