Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-07
6 Montgome ry több évtizedes balkáni diplomáciai küldetése után néhány hete vonult nyugalomba. A diplomata több évig szolgált a Balkánon: szófiai, zágrábi, majd belgrádi nagykövet volt. A belgrádi sajtó a térség egyik legjobb ismerőjeként és legbefolyásosabb személyi ségeként tartotta számon. Távozásakor úgy írt róla, mint Szerbia "tényleges elnökéről", aki meghatározó befolyást gyakorolt Belgrád politikájára. Montgomeryt nagyon aggasztja a nacionalizmus fokozódása Szerbiában. Szerinte az ország jövője az Európai Unióban, a nyugati intézményekben és a NATOban van, ugyanakkor a Kostunicakormány döntései nehezítik e cél elérését. Az új szerb kormány nem lesz túl sikeres, gondot jelent viszont, hogy bukásával a radikálisok kerülhetnek hatalomra. Koszovóról szólv a a volt nagykövet megjegyzi, hogy nemigen ismerték az ottani helyzetet azok, akiket megleptek a legutóbbi zavargások. Koszovóban továbbra is rendkívül nagy a kölcsönös bizalmatlanság és a gyűlölet az etnikai csoportok között, s a nemzetközi közösségben so kan nem fogják fel és nem fogadják el azt, hogy emiatt a tartomány függetlensége a közeljövőben megvalósíthatatlan. Akkor viszont a nemzetközi közösségnek még legalább száz évig Koszovóban kell maradnia. A koszovói rendezés csak úgy lehetséges, ha azt mind en térségbeli etnikai közösség elfogadja - mondta Montgomery. A diplomata szerint Carla Del Ponténak, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyészének nyilatkozataival ellentétben "az égvilágon senki sem tudja biztosan", hogy hol tartózkodik a népirtással vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezető és hadseregparancsnoka, Ratko Mladic. Mindeddig sikertelenek voltak Karadzic és Mladic hollétének megállapítására irányuló erőfeszítéseink - emlékeztet Montgomery, majd veszélyesnek és rendkívül ártalm asnak nevezi a hágai főügyész állításait. vissza +++ kpj/kkn 12.46 LMT 060404 2997 A Balkán biztonsági kockázatot tartogat NSZ • 2004. április 7. • Szerző: Munkatársunktól Magyarország biztonsági helyzetét befolyás olja a Balkánon, illetve a FÁK térségében jelentkező számos, új típusú probléma, ám jelenleg nincs olyan fenyegetettség, amely közvetlen veszélyt jelentene hazánkra. Ugyanakkor Magyarországnak figyelembe kell vennie számos biztonsági kockázati tényezőt a k örnyező régióból, így például Szerbiából és Koszovóból – derült ki a külügyi bizottság tegnapi ülését követő sajtótájékoztatóból. Az Információs Hivatal főigazgatója számolt be két órán keresztül, zárt ajtók mögött KeletKözépEurópa, így a szomszédos orsz ágok helyzetéről, az ebből adódó biztonsági kihívásokról. Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke és Hárs Gábor szocialista alelnök a sajtó képviselőinek egyaránt elismerően szólt az Információs Hivatal munkájáról. Elhangzott az is, hogy a terrorizmus té májához kapcsolódik a szervezett bűnözés, a fegyverkereskedelem, a kábítószercsempészet, valamint az illegális migráció is, amelyek különösen a balkáni térségben jelentkeznek. Németh Zsolt szerint a mostani helyzet szükségessé tenné, hogy a Medgyessyko rmány regionális külpolitikája a jelenleginél sokkal aktívabb legyen, ezáltal tudná Magyarország ellensúlyozni a meglévő biztonsági kockázatokat. Konkrétan azt hozta fel, hogy néhány szomszédos országban az egységes nemzetállam megteremtésére irányuló poli tikai törekevés „oldalvizén” durva magyarellenes atrocitások fordulnak elő. Így a Vajdaságban – a választásokat követően, illetve a koszovói helyzet destabilizációjának a következményeként – elszabadult a magyarellenesség. Mint állította, hasonló atrocitás ok tapasztalhatóak az erdélyi magyar autonómiát támogató erők, illetve személyiségek ellen. Kérdésre válaszolva, kifogásolta, hogy a Külügyminisztérium nem védte meg Bayer Zsolt újságírót az emlékezetes romániai kitiltása kapcsán. Hárs Gábor szerint viszo nt nem tehető felelőssé a Medgyessykormány a Vajdaságban vagy Romániában tapasztalható magyarellenes megnyilvánulások miatt. Azzal azonban egyetért, hogy a regionális politikában további erőteljes lépésekre van szükség, noha az optimális szomszédság polit ika igen nehezen elérhető. Ennek esélyét mindenestre növeli az EUtagság, illetve, hogy a NATO mostani bővítésével megszűnt hazánk „szigethelyzete”. vissza
