Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-27
7 Mit szerett ek volna a képviselők megváltoztatni? – Amikor a tervezetet készítettük, igyekeztünk maximálisan figyelembe venni az európai normákat és gyakorlatot. Számos nemzetközi szakértő véleményezte, és igencsak rendjén valónak találta. A boszniai politikusok viszo nt hiányolták belőle az etnikainemzeti politikai ellenőrzés mechanizmusait. Elképzelésük szerint BoszniaHercegovina mint állam csak úgy működhet, ha minden szinten és intézményben a három államalkotó nemzet (bosnyák, szerb, horvát) minden döntésbe belesz ólhat. A nemzetközi közösség szerint viszont éppen ez a keresztellenőrzési mechanizmus és gyakorlat gátolja a normál állami élet kialakulását. Ám még mindig hatnak olyan politikai erők, amelyeknek éppen ez a céljuk. A bizottsági és parlamenti vitákban eze k a módosítások többségükben elvéreztek, és végül is mindkét ház megszavazta a törvényt, így május elsejével létrejöhet BoszniaHercegovina biztonsági és hírszerző szolgálata. Kik dolgoznak az új intézményben? Képesek leszneke a szerb, bosnyák és horvát „titkosszolgák” a sokéves szembenállás után együttműködni? – Az entitások szolgálatai május 1jével megszűnnek létezni, legalábbis önálló intézményekként. Kell persze némi átmenet, amíg a fizikai elkülönülést is felszámolják. Úgy tetszik, hogy a szakmai sz olidaritás képesnek mutatkozik az esetleges etnikai ellenérzések leküzdésére. Az új szolgálathoz nem lehet automatikusan bekerülni. Szigorú szakmai és biztonsági szűrésen esnek majd át az itt dolgozni szándékozók. Nem működhet majd az új szolgálatnál az, a kit háborús bűnök terhelnek, netán a bűnözői nyilvántartásban szerepel, vagy éppen hiányzik a szükséges iskolai végzettsége. Boszniát gyakran olyan országként említik a híradások, mint ahol igencsak elterjedt a szervezett bűnözés, de időnként elmarasztalj ák a terrorizmus elleni harc lagymatagsága miatt is. Változtathat ezen egy új titkosszolgálat megalakulása? – A szervezett bűnözés – véleményem szerint is – szinte fojtogatja Boszniát. Számos illegális útvonal vezet át az országon, és a nemzetközi bűnözők is veszélytelen terepnek tekintik. Pontosabban legfeljebb ők jelentenek veszélyt egymásra: nem ritkák a belső leszámolások. Az új titkosszolgálat kiemelt feladata mindenképpen a szervezett bűnözés elleni fellépés lesz. A terrorizmus vádjával viszont óvatos abban bánnék. Ezt nagyon gyakran használják belpolitikai célokra, elsősorban az iszlám vallású lakosság diszkreditálására. Tény, hogy valamilyen terrorista érintettség fennáll. Találtak már terroristáknál boszniai útlevelet, tartóztattak le és vittek a kub ai amerikai bázisra, Guantánamóra Boszniában élő, boszniai állampolgársággal rendelkező arabokat, ám komoly bizonyítékok eddig még nem kerültek elő arról, hogy valóban BoszniaHercegovina lenne a terroristák menedékhelye, netán kiképzőtábora. Az új szolgál at másik fő feladata együttműködésben a demokratikus világ titkosszolgálati közösségével megakadályozni, hogy terroristák az ország földjét saját céljaikra használhassák. Boszniát az utóbbi időben szinte csak a háborús bűnösök elfogásával, pontosabban el nem fogásával összefüggésben emlegeti a világsajtó. Tartják magukat a hírek egy állítólagos paktumról is, amelyet Richard Holbrooke amerikai külügyminiszterhelyettes, a daytoni béke „atyja” kötött Radovan Karadzsiccsal, szabad elvonulást ígérve a boszniai szerb vezetőnek, ha felhagy a politikai tevékenységgel. Mennyiben feladata az új szolgálatnak a háborús bűnösök felkutatása? – Kezdjük talán az állítólagos Holbrooke – Karadzsics paktummal. Az erre vonatkozó hírekről már nagyköveti szolgálatom idején is töb bször hallottam, igaz, mindig csak boszniai szerb forrásokból. Most is ők nyilatkozgatnak ezen megállapodás megtörténtéről, bár azt senki sem állítja, hogy írásba is foglalták volna. Holbrooke és a hivatalos Amerika viszont keményen cáfol. Az SFOR pedig eg yre határozottabban próbálja megtalálni Karadzsicsot, bár idáig eredménytelenül. De mintha szorulna a hurok. Az új biztonsági szolgálat számára komoly kihívás operatív eszközeivel, kapcsolati forrásainak kihasználásával hozzájárulni a háborús bűnösök búvóh elyeinek felderítéséhez. Karadzsics, Ratko Mladics tábornok és a többiek nemzetközi bíróság elé állítása elengedhetetlen feltétele a megbékélésnek. Amíg szabadlábon vannak, ez a háború a fejekben nem fejeződik be.
