Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-20
11 A meghallgatásokat június 8ig felfüggesztették, a volt elnök addig készülhet védelmére. Ez alatt az idő alatt jelölnek ki valakit Richard May megüresedett pozíciójára. Milosevicsnek pedig áprilisig van ideje arra, hogy megnevezze a mellette tanúskodókat. Azt már hónapokkal ezelőtt köz hírré tette, hogy Bill Clinton korábbi amerikai elnököt is Hágába szeretné hívni. Rajta kívül Jacques Chirac francia köztársasági elnököt és Tony Blair brit kormányfőt is szeretné megnyerni tanúnak. Szerinte ugyanis az említett politikusoknak nagy szerepük volt a balkáni eseménzek alakulásában. Milosevics pere sok tanulsággal szolgálhat. Jogászok és vezető politikusok árgus szemekkel figyelhetik már csak azért is, mert legkorábban két év múlva megkezdődhet a volt iraki diktátor, Szaddám Huszein pere. A két politikust, pályáikat és a velük szemben felhozott vádakat nyilván nehéz összehasonlítani, ám bírósági eljárásuk sok hasonlóságot mutathat. Szakértők szerint a Milosevics elleni eljárás alapján a bíráknak arra kell törekedniük, hogy Szaddám - a volt jugos zláv elnökkel ellentétben - ne saját magát védje perén. Avval ugyanis, hogy Milosevics nem profi jogászra bízta védelmét, a bíróságot politikai színtérré változtatta. Szaddám Huszein pere esetében ez különösen veszélyes lenne, hiszen Irakban rendkívül fesz ült, kiegyensúlyozatlan a belpolitikai helyzet, amely várhatóan két év múlva sem lesz sokkal jobb. Jogászok azonban úgy vélik, igencsak antidemokratikus megoldás lenne, ha Szaddám Huszeinnek megtiltanák saját maga védelmét. A szövetségesek ezzel akár még n agyobb kárt okozhatnának. Maga a hágai Nemzetközi Törvényszék is sokat tanult a Milosevics elleni eljárásból. A Vojiszlav Seselj elleni perben például sokkal szigorúbb és következetesebb. A bíróság kikötötte: ha a közismerten szélsőséges nézeteket valló v ádlott egyáltalán nem hajlandó együttműködni a hatóságokkal, akkor megvonják tőle a hivatalból kijelölt ügyvédet. Egyelőre persze nagy kérdés, hogy a Seselj elleni eljárás gyorsabban zajlike, mint Milosevics pere. Washington mindenesetre egyre inkább ke zdi megelégelni az ICTY nem túl gyors ügymenetét. Erre utal, hogy az Egyesült Államok nyomására határozták meg a hágai és a ruandai népirtást kivizsgáló tanzániai székhelyű bíróság számára a 2008as időpontot. Washingtont hevesen bírálják amiatt, hogy idén kivonja Boszniából utolsó 1200 katonáját is. Egyesek szerint ezzel megkérdőjelezhető, hogy a Bush kormányzat valóban komolyan akarjae Radovan Karadzsics és Ratko Mladics mielőbbi kézre kerítését. Richard Holbrooke, az Egyesült Államok egykori balkáni főm egbízottja, a délszláv háborúkat lezáró daytoni békeegyezmény egyik atyja szerint Washington haderejének teljes boszniai kivonásával "rossz üzenetet küld minden érintett számára". Az amerikai diplomata úgy véli, legalább addig a térségben kellene maradniuk , amíg el nem fogják a két említett boszniai szerbet. Washington balkáni politikájával az Európai Unió sem ért egyet. Legfőképpen avval, hogy a Bush kormányzat rendre nehezen teljesíthető feltételekhez köti a Belgrádnak szánt amúgy sem is túl tetemes seg élyeit. Kostunica kormányának például csak abban az esetben ítélik meg a százmillió dolláros segélyt, ha a kabinet segít Karadzsics és Mladics kiadatásában. Csak hát azt ugyebár még senkinek sem sikerült bizonyítania, hogy már Szerbia területén lennének. vissza Készítette: Balogh Zsuzsanna i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - MaNcs = Magyar Nar ancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság
