Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-10
12 – talán éppen a Szerbiához való közelsége és gazdagsága miatt – a leggyorsabban került Belgrád ellenőrzése alá. A körutunkon bejárt terület – Drávaszög – lakossága jellegzetesen szőlészetből, kertészetből, halászatból, erdészetből él. Harcok a baranyai részen nemigen voltak, az ott élők mindentől elzárva kénytelenek voltak elszenvedni a szerb félkatonai alakulatok egyszerû területfoglalását, majd terrorját. Akik tudtak – megközelítőleg ötezren – , elmenekültek. A horvátországi magyarságot érzékenyen érintette ez a veszteség, hiszen itt él(t) a magyarság többsége. A me gszállás folyamán nemcsak emberi életek mentek tönkre, hanem az ipar is. Az 1995ös endrődi megállapodás lehetővé tette ugyan a megszállt területek békés visszacsatolását Horvátországhoz, de csak kéthárom évvel később indult meg a menekültek visszatérése . A hazatérők csak nagy ritkán találták épségben korábbi lakhelyüket, ha mégis, csak csupasz falak maradtak a házban, minden mást elvittek „gondos kezek”. A mezőgazdasági és ipari nagyüzemek szintén tönkrementek, a magángazdaságok pedig az értékesítési neh ézségek miatt nem tudnak talpra állni. Horvátországban az EszékBaranya térségben a legnagyobb a munkanélküliek aránya, húsz százalék fölött van. A baranyai óriásvállalatot – amely szinte egész Baranyát valamilyen módon ellátta munkával – feldarabolták , s most részenként próbálják értékesíteni. Eddig csak a borüzletág talált befektetőre, a többi – ahogyan a reménybeli beszállítók hada is – vár a jobb időkre. Magyar cégek nem nagyon törik magukat, talán többen jönnek majd, ha megépül a Korridor/C autóút, s egyszerűbb lesz Magyarországról lejutni egészen Boszniáig vagy DélDalmáciáig. Ennek az útnak a horvátországi szakasza talán 2008 – 2009re készül el – mondja Kramarics. "Reményeim szerint ez lendít majd az iparon, a kereskedelmen, és ha új híd épülne Esz éknél a Dráván, az nemcsak megoldaná a város forgalmi gondjait, de jelentősen megkönnyítené a turizmus fellendítését is" – mondja a polgármester, utalva arra, hogy a 80 – 90es években Európaszerte híres volt a baranyai erdőség. A vadászturizmus talpra állí tásához persze az is hozzátartozik, hogy a híres kopácsi rét térségében se lépjen aknára a vadra leső külföldi (sem). A horvát aknamentesítési központ az évtized végére jósolja, hogy megtisztítják a területet. "Jobbára csak véletlenül tévednek erre az emb erek. Itt van pár kilométerre tőlünk Kopács, de egy árva kerékpárút sincs, amin ki lehetne kerekezni odáig" – mondja Katica, a bellyei Baranyai Oázis tulajdonosa. Szerinte, ahogy ő is, a többség is kényszerűségből lett vállalkozó. "A fizetés és az árak még köszönőviszonyban sincsenek." Nagy hibának tartja, hogy a baranyai térségben – ahol valaha 50 ezernél is többen laktak, ma pedig 30 ezren sem – a fiatalokat nem nagyon érdekli a továbbtanulás. "Sokan azt a – csak látszólag egyszerű – megoldást választják , hogy inkább kérnek munkanélküli segélyt, mellette pedig dolgoznak még valamit, persze feketén." A panzió üzemeltetése mellett főnővérként dolgozik Eszéken, férje pedig autókkal foglalkozik. "Csak így tudunk tisztességes jövedelemhez jutni." Bilje (Belly e) után, a Dráván átkelve, már nagyobb a forgalom, ahogy egy 120 ezer lakosú városhoz illik, dugóból kiverekedve tudunk csak eljutni az Eszék külterületén lévő Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központba (HMOMK). A négy épületből álló, négyezer n égyzetméter alapterületű központban óvodások, általános iskolások és középiskolások tanulnak, és mindezen túl, ahogy Kucsera Bandi (és szigorúan nem András) igazgató mondja, kulturális központ is – bár ebbéli minőségében nem tud éppen maradéktalanul érvény esülni, ugyanis még mindig nem sikerült elérniük az oktatási tárcánál, hogy a 12 ezer kötetes könyvtárban három év után végre legyen egy főállású könyvtáros. Vadászat a tanulókra Nem csak ezzel vannak gondok. Az iskolának szinte vadásznia kell a diákok ra. Eszék 1350 fős magyarsága nem képes biztosítani az utánpótlást, ezért a környező magyar falvakból busszal hozzákviszik a diákokat, mindeközben ügyelve azért arra is, hogy a két baranyai magyar központi iskola, Vörösmart és Laskó nebulóit ne orozzák el . Így sincs éppen telt ház; 180 tanuló koptatja a padokat. Szinte az oktatás egésze magyar nyelven folyik, horvátul csak olyan tantárgyakat tanítanak, amelyekre nem tudtak magyar nyelvű tanárt találni, vagy amelyeket a szakszavak miatt nem volna érdemes ma gyarra átültetni, hiszen a későbbiekben úgyis horvátul kellene használniuk. Arra példa sincs, hogy vegyes házasságból született gyerek járna ide. Hiába a határ közelsége, hiába Magyarország közelgő EUcsatlakozása, a magyar nyelv nem lett népszerűbb, mint korábban. Olyannyira nem, hogy akad magyar, aki már csak a horvátot beszéli, és csak az ősök miatt vallja magát magyarnak.
