Reggeli Sajtófigyelő, 2003. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-12-31
Változatok a belgrádi koalícióra A VMSZ nem fo gadta el Kasza lemondását – A radikálisok már a határmódosításról beszélnek NSZ • 2003. december 31. • Szerző: Hírösszefoglalónk A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöksége tegnap nem fogadta el Kasza József pártelnök lemondását. A politikus azért ajánlotta fel, hogy távozik, mert az Együtt a toleranciáért nevű koalíció (amely nek a VMSZ is a tagja volt) a vasárnapi választáson nem jutott be a parlamentbe. A Dnevniknek adott interjújában Kasza eljátszadozik azzal a gondolattal, hogy talán érdemes lenne hatalomhoz juttatni a radikálisokat, hogy megmutassák végre, mire képesek. Tomiszlav Nikolics, a választásokon 81 mandátummal győztes Szerb Radikális Párt (SRS) elnökhelyettese a BBCnek adott tegnapi interjújában kijelentette: „nem fogunk úgy együttműködni a Nyugattal, hogy közben napi politikájuk szolgájává váljunk”. – Reméljük , hogy a határok egyszer majd megváltoztathatóak lesznek – mondta, igaz, hozzátéve: addig is „a föld minden lakójának álma”, a béke és a tulajdonbiztonság beteljesülését remélik. Nikolics a háborús bűnökkel vádolt Vojiszlav Seselj volt csetnikvajdát helyet tesíti. Mint mondta, azzal, hogy listájuk élére tették a pártvezetőt, azt ismerték el, hogy önként feladta magát Hágában. – Seselj nem háborús bűnös. Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme – jelentette ki. Szerbia viszálykodó reformerjei valószínűleg ö sszefognak, hogy kiszorítsák a hatalomból az ultranacionalistákat, de koalíciójuk ingatag marad, s esélyt ad az újjáéledő radikálisoknak, hogy (a koalíció összeomlása esetén) az új választásokon megragadják a kormányrudat – írta tegnap a Reuters. Hozzátett e: a reformtábor csak akkor kerülhet többségbe, ha mind a négy, hozzá tartozó parlamenti tömörülés összefog. Egyes elemzők máris új szerbiai parlamenti választást jósolnak, amelyre másfél éven belül kerülhet sor. Hozzáteszik: a politikai rendszer tehetetle nségének ez a forgatókönyve kétségkívül a radikálisok kezére játszik. Ezzel párhuzamosan még egy politikai bomba ketyeg Szerbiában – mutat rá a Reuters. Az amerikai kongresszus március végéig adott határidőt a (leendő) kormánynak, hogy – a pénzügyi segél yek elvesztésének kockázata mellett – működjön együtt a hágai ENSZtörvényszékkel, így például tegyen erőfeszítéseket a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladics elfogására. Nyugati diplomaták Belgrád értésére adták azt is, hogy szintén az egykori boszniai sze rb parancsnok elfogása az előfeltétele annak, hogy júniusban csatlakozhassanak a NATO békepartnerségi programjához. Montenegró Az EU részéről Javier Solana aktív közreműködésével 2003 februárjában Jugoszlávia utódjaként létrehozott államközösség kisebbik tagállama. Elnöke Filip Vujanovics, kormányfője Milo Djukanovics. Célkitűzésük az EUtagság mielőbbi elérése. Mindketten függetlenség pártiak, de az államközösség alapokmánya értelmében 2006ig nem tartható népszavazás az önállóságról. Ezzel együtt a tago rszágnak saját zászlaja, külön fizetőeszköze van – az euró – , önálló gazdaságpolitikát folytat. Közös azonban a védelmi és a külpolitika. Az Európa Tanácsban Szerbiával közös képviselője van. A Szerbia és Montenegrói államközösségnek elnöke van – Szvetoza r Marovics – , egykamarás, 126 tagú szövetségi parlamentje – 91 szerb, 35 montenegrói mandátummal – , valamint kormányfő nélküli kormánya, amely a közös minisztériumok munkájának koordinálásáért felel.
