Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-07
4 a Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Kereszténydem okrata Unió (SDKU) jelöltjeként beszáll a megmérettetésbe. Jelenleg neki van a legnagyobb támogatottsága. Kukan a világnyelveken kívül magyarul is aránylag jól beszél (Nsz 3.o.) A RÉGIÓ HÍREI ➢ V ILÁGTÜKÖR Moldova - a kije lölt NATOfőtitkár megoldást sürget − Jaap de Hoop Scheffer, a NATO kijelölt főtitkára megegyezést sürgetett Chisianauban Moldova és annak Dnyeszter menti szakadár területe között, hangsúlyozva, hogy az északatlanti szövetség rendezett helyzetű, békés sz omszédot kíván látni Moldovában - Moldova területe Ukrajna és Románia közé ékelődik, s közvetlenül szomszédos lesz a NATO területével, amikor Románia - előreláthatólag 2004ben - csatlakozik az északatlanti szövetséghez (MTI) Cikkek: BP0176 4 230 MTIk 1075 Vajdaság - Vecernje Novosti a tartomány magyarosításáról kod: újság/nemzetiség/BELP/PRES fk: VAJDASÁG/SZERBIA ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2003. november 6., csütörtök (MTI) - A Vajdaság magyarosításának vesz élye nem a kettős állampolgárságból, a vajdasági magyar akadémiából vagy a magyarok személyi autonómiájából eredeztethető, hanem abban a szándékban rejlik, hogy kétkamarás legyen tartomány parlamentje - állapítja meg csütörtökön a Vecernje Novosti című bel grádi napilap. A legnagyobb példányszámú, szélsőjobboldali kirohanásairól ismert szerbiai lap cikksorozatának második részében is arra keresi a választ, hogy indokolte a félelem a Vajdaság "magyarosításától". Ha csupán statisztikailag vizsgáljuk a kér dést - írja , a válasz egyérmű: a háromszázezres lélekszámmal a magyarság a Vajdaság legnagyobb kisebbsége ugyan, de szerbek aránya - a Horvátországból elmenekült szerbekkel együtt - hetven százalékra emelkedett. A politika azonban legkevésbé sem mat ematika, s amikor a szerbek képviselői "a Vajdaság csöndes magyarosításáról" beszélnek, akkor legtöbbször a jelenlegi autonómiapárti tartományi hatalom szerbellenes irányvonalára gondolnak. Arra a szándékra, hogy a tartománynak kétkamarás parlamentje legye n, amelynek felsőházában a nemzeti közösségek képviselői foglalnának helyet. Tíz szerb mellett például hét magyar képviselő lenne a felsőházban, s ez a megoszlás lehetővé tenné a nemzeti közösségek képviselőinek, hogy megvétózzanak bármilyen döntést. Velibor Radusinovic, a Szerbiai Demokrata Párt tartományi funkcionáriusa kifejti, hogy amikor a magyarosításról ejt szót, akkor nem elsősorban a magyar pártok tevékenységére gondol. Inkább azt tartja aggasztónak, hogy "ugyanarról a konyháról való", nem nem zeti alapon szerveződő pártok is megszavazták, hogy a tartománynak legyen önálló tudományos akadémiája. A lap megszólaltatja Páll Sándort, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnökét, aki visszautasítja a felvetést a Vajdaság magyarosításáró l. A kettős állampolgárság odaítélése esetén valóban megtörténhet, hogy a vajdasági magyarok hamarabb lépnek be Európába, mint a szerbek. Az viszont minden állam saját elhatározásán múlik, hogy megadjae az állampolgárságot a más országokban élő nemzettárs aknak. Páll értetlenségét fejezi ki a kettős állampolgárság körül csapott "lárma" miatt. Emlékeztet arra, hogy Szerbia megosztja az állampolgárságot a boszniai szerbekkel, s ugyanezt teszi Horvátország a szórványban élő horvátokkal. Szerbiának is meg kéne adnia ezt a kedvezményt a Magyarországon élő szerbeknek - mondja a politikus, aki szerint a vajdasági magyarok kérésükkel lényegében azt szeretnék megakadályozni, hogy "Schengen" eltávolítsa őket az anyaországtól.
