Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-26
11 A tegnapi tárgyaláson ennek megfelelően magyar részről több területen is segítséget ajánlottak. Így például azt, hogy a kereskedelemfejlesztési és befektetésösztönzési tapasztalatait kész átadni az ITDH a Boszniában tevékenységét mostanság megkezdett nemzeti kereskedelemfejlesztési ügynökségnek . Hasonlóképpen készek vagyunk segíteni a bosnyák exportimport bank, illetve exporthitelbiztosító felállításában, továbbá az uniós csatlakozás előkészítésében. Bosznia várja a magyar befektetéseket, köztük azokat, amelyekről már előrehaladott tárgyalás okat folytatnak – mondta Major István, aki konkrétumokat – üzleti titokra hivatkozva – nem kívánt elárulni. Lapunk kérdésére csak annyit mondott: elsődlegesen a gazdag ásványi kincs érdekelheti a magyar befektetőket. Mindenesetre a bosnyák kormány kidolgoz ás alatt lévő négyéves gazdaságfejlesztési programjának tervezetét átadják a magyaroknak, s a KüM ezt továbbadja olyan szervezeteknek, mint a Vállalkozók Országos Szövetsége, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, h ogy a vállalatok is értesülhessenek a konkrét bosnyák tervekről, a lehetőségekről. Majortól azt is megtudtuk, hogy két nagyobb – egy tuzlai és egy brckói víztisztító berendezés vásárlását eredményező – projekt jutott az előkészítés fázisába, ezt a magyar kormány által korábban elkülönített, a délkeleteurópai újjáépítésben való magyar részvételt elősegíteni hivatott, az Eximbank Rt. által kezelt 100 millió eurós keret terhére szeretnék tető alá hozni. vissza Sutba vágnák a kész alkotmányt? Magyar Hírlap 2003. november 26. Szerző: Rockenbauer Nóra Egyre kevésbé tûnik valószínûnek, hogy a tagállamok december közepén végleg megállapodjanak az EU alkotmányának szövegéről. A pénteki utolsó külügymin iszteri egyeztetés előtt megindult az üzengetés és az esetleges vétóval való fenyegetőzés. Egy brit kormánytag szerint az alkotmány szükséges lenne, de az élet nélküle is megy tovább. A haját tépi Verheugen „Ha Lengyelország így kezdi uniós tagságát, akkor már bánom, hogy annyit erőlködtem érte” – fakadt ki Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa. Az ürügyet egy lengyel képviselő szolgáltatta, amikor meglebegtette a csatlakozási szerződés egyoldalú módosításának lehetőségét, mert szerinte az EU közös agrárpolitikája előnytelen Varsó számára, illetve szóvá tette, hogy kettős mércét alkalmaznak a költségvetési deficit ügyében. Verheugen haragjának igazi oka azonban valószínûleg az, hogy Lengyelország – Spanyolországgal együtt – kőkemény tárgyalópartner az EUalkotmányról folyó vitákban, s szeretné megtartani a Nizzában kiharcolt, ám az alkotmányban felülvizsgált szavazati súlyát. (euobserver) Magyarország egyelőre nem sok támogatót tudott összegyûjteni az általa kiemelt kérdésként kezelt ügy mellé, a zaz, hogy az etnikai kisebbségek jogainak védelmével külön foglalkozzon az alkotmány. A kormány által szintén alapvetőnek nevezett igénnyel, mely szerint minden országnak legyen saját biztosa, már sokkal többen azonosulnak, és a kis országok egy csoportja keményen harcol érte. A decemberi kompromisszumnak azonban egyre kisebb az esélye, így az új római szerződés várhatóan már a januárban kezdődő ír elnökség alatt fog megszületni. Magyarországnak ez ellen nincs kifogása, korábban lapunknak több politikus is úgy nyilatkozott, hogy bár a tárgyalásokat nem érdemes elnyújtani, a megszülető alaptörvény minősége fontosabb, mint hogy adott határidőre legyen kész. Ezzel egyetért az Európai Bizottság egyik, a Wall Street Journalnak nyilatkozó tagja, aki szerint "jobb lenne, ha az EUállamok vezetői inkább nem tartanák be a saját maguk számára megszabott december közepi határidőt, mintsem hogy egy olyan új alapokmányt adjanak az EUnak, amely visszalépést jelent”. Az adott határidő ugyan általában komoly motiváció az EUban, és az utolsó utáni pillanatban legtöbbször kialakul a kompromisszum, a módszernek megvannak a maga hátrányai. A nizzai csúcstalálkozón megszületett szerződést azóta is csak bírálat érte. Most viszont egy hasonlóan vitatott szöveg az alkotmány telje s bukásához vezethet. Arról ugyanis számos országban népszavazást kívánnak tartani. Ráadásul hétfőn az Európai Parlament több vezető politikusa is bejelentette: ha a végső változat megnyirbálja a testület hatáskörét, és leértékeli a képviselők szerepét azá ltal, hogy egyes országok követeléseinek teljesítése helyett
