Reggeli Sajtófigyelő, 2003. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-11-15
8 - Az a vád is érte önöket, hogy a tavalyi magyarországi választások idején „látványosan egyirányú pártkampányt” folytattak, szemben az m2vel, az akkori kormányerők oldalán. – Ezt a vádat most hallom először. Egyet mondhatok: a választások előtt összehívtuk valamennyi párt képviselőjét és kölcsönösen aláírtunk egy műsormenetrendet. Amikor a Fidesz nagygyűlései voltak, előzete sen felhívtuk az MSZPtől Gál J. Zoltánt, tudnake ajánlani egy másik eseményt is. Mindig ajánlottak, és korrektnek tartották az eljárásunkat. Az ORTT mérései szerint legfeljebb egykét százalékos eltéréssel mindig betartottuk a BBCirányelveket. A kritiká t tehát visszautasítom. Minden mértékadó politikai erő elismerte tárgyilagosságunkat, tudomásom szerint éppen az MTVt marasztalta el az ORTT a pártatlanság megsértéséért. |Medgyessy Péter pénteken bejelentette: lehetőség szerint már a jövő év közepétől működhet egy magyar nyelvű televízió Erdélyben. Az RMDSZ vezetőiből, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalát (HTMH) ellenőrző kancelláriaminiszter köréből két munkacsoport jön létre; ezek december 15ig kiválasztják azt a jogi formulát, amely megfelel m indkét ország jogrendszerének, és kialakítják azt a pénzügyi konstrukciót, amelyen keresztül támogatható a televízió létrehozása és működtetése. Medgyessy Péter kitért arra is: levelet kapott a köztársasági elnöktől, aki a Sapientia Egyetem további támogat ását kérte. Az erdélyi felsőoktatási intézmény 2004ben is megkapja ugyanazt a fejlesztési támogatást, mint az idén. vissza A „szerb Trianon” és a Vajdaság - Ez Európa legösszetettebb területe, ahol egyszerre zajlik a bevándo rlás és a kivándorlás Népszabadság • 2003. november 15. • Szerző: Tanács István A Vajdaságban ma többen élnek, mint 1991ben, miközben az évi természetes fogyás 40 ezer lélek. Vagyis, ha az elvándorlást nem számítjuk, a mai 2,03 millió lakos közül legaláb b 500600 ezer a jugoszláv háborúk idején lakóhelyüket elhagyni kényszerült szerb. Betelepedésük mind jobban megváltoztatja a Vajdaság etnikai, vallási arányait. Temerinben szerb fiatalok nemrég félholtra rugdostak egy magyar fiút egy kocsmai verekedésbe n. Az Újvidék melletti városban elé g magas a szerb betelepültek száma, úgynevezett „Seseljtelep” – a menekültek számára épített új lakóházas övezet – létesült a település szélén. Az őslakos magyarok nem tudják, mit mondjanak a fiataljaiknak: már a magyar szó is verekedést provokálhat, hát ne beszéljenek magyarul? Kitérjeneke a kötekedők útjából, vagy üssenek vissza, ne hagyják magukat? Az 1992es és az 1995 – 1996os betelepülési hullámok óta ezek itt gyakori kérdések. Galac Katalin, aki húsz évig vezette a bácsdunafalvi (telecskai) diszkót , nem tud jó véleményt mondani a betelepült szerbekről. – Bejött a diszkóba egy 14 éves menekült fiú. Úgy szólítottam, hogy szervusz, fiam, mit kérnél. Megivott három pohár pálinkát, és el akarta vágni a torkomat. Azt ordította: magyar vért akarok inni! E gy 14 éves gyerek! Kitől tanulta ezt? Volt egy másik fiú, Krivajáról jött át, nem láttam azelőtt még. Azt mondja, korábban nem engedte az anyja, féltette, mert itt mindenki magyar. Miért, édesem, én is magyar vagyok, hát mi bajod van velem? Őneki azt mondt a az édesanyja, hogy mi, magyarok meg akarjuk ölni, és ki akarjuk üldözni őket Szerbiából. A Duna melléki magyar többségű falvakba települt boszniai és horvátországi szerb menekültekkel az a legfőbb vitatéma, hogy ki van otthon. – Isznak egy kicsit, és a zt üvöltik, hogy menjek haza, Magyarországra – mesélte Galac Katalin. – Mondom nekik: én mind a négy dédapám sírját meg tudom mutatni az itteni temetőben. Hol van a te dédöregapáid sírja? Ki jött hamarabb kettőnk közül? A válasz: akkor is, ez az ő földjük, ez Szerbia.
