Reggeli Sajtófigyelő, 2003. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-10-31
9 A VideoPontes már a tervezés időszakában szeretne teljes erejével beszállni az egész napos erdélyi magyar tévéadás kialakításába. Ezt már korábban i s felajánlották, szakmai viták, megbeszélések alkalmával. Romániai magyar tévés körökben úgy vélik, hogy – bármennyire is furcsa lenne – az egész napos erdélyi magyar televízió létrejöttét a Magyarországról műholdon sugárzott adások, a Duna TV és az M2 „ak adályozzák”. Budapesten van ugyanis a pénz, onnan rendelik meg a munkát, amelyen a nehezen élő helyi stúdiók munkatársai, illetve a magánstúdiók „osztoznak”. Pedig abban, hogy az erdélyi magyarság tájékoztatását elsősorban az egész napos erdélyi magyar tel evíziónak kellene ellátnia, a politikusok is egyetértenek. Az RMDSZ hívei is úgy vélik, hogy annak idején, amikor a Duna TV egészen más körülmények között beindult, fontos funkciót töltött be. Azóta azonban kiderült, hogy a Duna nézettsége nem csupán Magya rországon (ahol két százalék körüli), hanem Erdélyben is látványosan csökkent, s azt az M2 nézettsége megelőzte. A Duna budapesti vezetői is elismerték, hogy műsoraikat elsősorban az idős emberek nézik, hogy a fiatalokat nem sikerült megszólítaniuk, s hog y változásra van szükség. Ezt a „cseppnyi változás” jelentette, amelyet hatalmas anyagi ráfordítással valósítottak meg és reklámoztak, de amelynek végén egyik erdélyi nézőjük „Ciáncsepp a Dunában” címmel foglalta össze kifogásait. A kolozsvári néző leszöge zte: nem csatlakozik a „tömött sorokban haladunk az egyre magasabb nézetségi mutatók ragyogó csúcsai felé” égisze alatt elképzelt „menethez”. Inkább „egyre gyakrabban kapcsolok át az M2re, valószínűleg a Dunáról le fogok mondani”. 2002. február 16án a ko lozsvári diákok Campus című hetilapjában leírták: „Már szinte közhellyé vált, hogy a Duna az öregek, nosztalgiázók adója”. Nem szolgálta a magyar közszolgálati televíziók erdélyi népszerűségét az sem, hogy a 2002es magyarországi választások idején hangsú lyos és látványosan egyirányú pártkampányt folytattak. Az erdélyi magyarság ennek már csak azért sem örvendett, amiért az elmúlt években Magyarországról importált politikai szembenállás meghonosításának sem tapsol. Igénye inkább az, hogy a magyarul szóló t elevízió saját dolgaikkal foglalkozzék, s kiegyensúlyozott képet juttasson el hozzá Magyarországról, a világról. S hogy dolgairól olyanok tájékoztassák, akik a szülőföldön maradtak. Ezt az is bizonyítja, hogy az erdélyi magyarok döntő többsége elsősorban a helyi magyar nyelvű napilapokból tájékozódik. Elégedetlenséget szült az is, hogy Erdélytől 101520 éve elszakadt – sokszor előítéletektől sem mentes – személyek magyaráznak román belpolitikai összefüggéseket, az erdélyi magyarságon belüli ellentéteket, s Budapestről oktatják ki az erdélyi magyarságot arról, hogy hogyan kellene cselekednie. E vélemények szerint az erdélyi magyarságnak ma már olyan televízióra lenne szüksége, amelynek az erdélyiekről szóló műsorait Erdélyben élő emberek készítik. Markó Bé la RMDSZelnök úgy véli, hogy az egész napos erdélyi magyar televízió létrehozását a (román) állami magyar adások bővítésével kell elkezdeni. Kérdésünkre a szövetségi elnök kifejtette: az RTV közszolgálati műsorainak bővítésével és időbeli összehangolásáva l már most is meg lehetne valósítani a majdnem egész napos televízióadást. Egyelőre azonban a szövetség az RTV marosvásárhelyi stúdióját szeretné létrehozni. A kormánypárttal kötött idei megállapodás értelmében nemrég kormányrendelettel adták át a majd sz ékhelyként szolgáló helyi Unirea mozi helyiségeit, s a stúdió várhatóan már az ősszel beindul. vissza Kolozsvár, 2003. október Holnaptól vízumkényszer Világgazdaság 20031031 Ukrajnában, s Szerbia és Montenegróban is rendb en halad a vízumok kiadása – állítják egybehangzóan a Külügyminisztérium illetékesei és határon túli forrásaink. Az elmúlt hetekben hasonló tartalmú vízummegállapodást kötött a Magyar Köztársaság a két szomszédos állammal, amely november 1jén lép életbe. Így holnaptól mindkét országba vízum és kötöttség nélkül utazhatnak, s megszűnik az ukrán