Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-26
8 A pincéből a rendházba Pedig biz tatóan indult az ügy. A jelentős áttörés 1999ben, az aradi vértanúk kivégzésének 150. évfordulóján kezdődött, amikor Dávid Ibolya, a polgári kormány igazságügyminisztereként Radu Vasile akkori román miniszterelnöknél elérte, hogy a szétszerelt emlékmű ré szeit átszállítsák az aradi vár pincéjéből a minorita rendház udvarára. További sikerként könyvelhető el, hogy a szobor visszaállításának szükségessége bekerült a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kormányon lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) k özös együttműködési megállapodásába. E lépések után az aradi önkormányzat tavaly novemberben elsöprő többséggel, tizenhét igen szavazattal, két nem és két tartózkodás ellenében döntött arról a városrendezési tervről, amelynek keretében igent mondtak az e mlékmű felállítására. A döntés értelmében az ötalakos szoborcsoportot 2003. október 5ére állítanák vissza Arad óvárosába, a Tűzoltók terére. E célra meg is szavaztak 2,25 milliárd lejt, amiből megkezdték a tér rendbehozatalát. A műalkotás helyreállításána k teljes összege 14 milliárd lej, amit a magyarországi Teleki László Alapítvány, az RMDSZ helyi szervezete, valamint a külföldi adományozók biztosítottak. Sokáig úgy látszott, véget ért a szobor kálváriája. Ezt a hitet támasztotta alá Hiller István kulturá lis miniszter is, amikor Ópusztaszeren az augusztus 20i ünnepségek alkalmából megtartott beszédében kijelentette: idén októberben ismét felállítják Aradon a szabadságszobrot. Ezek után nem csoda, hogy a román művelődési minisztérium tiltása mindenkit hideg zuhanyként ért. A helyzetet nem enyhítette Ion Iliescu román államfőnek az a nyilatkozata sem, amelyet múlt heti magyarországi látogatásán fogalmazott meg. E szerint olyan me gbékélési szoborparkot kellene felállítani Aradon, amelyben a szabadságszobor mellett több más alkotás is helyet kapna. Ettől a javaslattól a magyar külügyi tárca sem zárkózott el. Kovács László külügyminiszter azt ajánlotta román kollégájának, hogy a park gondolatiságát egy történészekből álló bizottság alakítsa ki. "A szoborpark ötlete több problémát is felvet" - mondja Bognár Levente, Arad alpolgármestere. Miután a városvezetés döntött az emlékmű visszaállításáról, jelentős munkálatokba kezdtek a kijel ölt Tűzoltó téren. A munkát hetven százalékban befejezték, a szobor alapzatának felépítése az utolsó fázisba ért. Ezek után nehezen képzelhető el, hogy máshol állítsák fel a műalkotást. Bognár szerint megfontolandó kompromisszum lehetne, ha az emlékparkot ezen a téren rendeznék be. További bonyodalmakat okozhat azonban a szobrok kiválogatása is. Magyarromán barátság? A román minisztérium döntése kellemetlen helyzetbe hozta az RMDSZt és a magyar kormányt is. "Fel kellene bontani az RMDSZnek a kormányz ó PSDvel kötött együttműködési megállapodását" - jelentette ki múlt hét pénteken EcksteinKovács Péter honatya. Az RMDSZ operatív tanácsa, amelyet Markó Béla szövetségi elnök vezet, egyébként múlt hétfői ülésén közvetetten kilátásba helyezte az együttműkö dés felbontását. E szerint koalíciós válságot okozhat, ha záros határidőn belül nem állítják vissza az aradi emlékművet. Borbély Zsolt Attila, Aradon élő politológus úgy látja, az RMDSZnek jelentős mozgástere van, mivel a PSD megbénulna a támogató szava zatai nélkül. Az más kérdés, hogy a határozott fellépéshez megvane a kellő politikai akarat. A szakértő szerint az ügy sokban emlékeztet arra a válságra, amely Romániában az előző kormányzati ciklusban az önálló állami magyar egyetem ügyében kialakult. Ak kor a felsőoktatási intézmény létrehozását eredetileg vállaló román kormánypártok (az RMDSZ részt vett a koalícióban), megváltoztatva ígéretüket, egy úgynevezett multikulturális egyetem létrehozását javasolták Petőfi- Schiller néven. Hosszas viták után az RMDSZ úgy döntött: marad a koalícióban, és elfogadja a javaslatot. A felvetésből végül nem lett semmi.
