Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-16
6 A tárgyaláson szó esett az aradi Szabadságszobor újra felállítására irányuló magyar igényről, amellyel kapcsolatban a román külügyminiszter más megoldásként egy "románmagyar megbéké lési park" létrehozását javasolta - mondta Kovács László. Hozzátette: magyar részről ezt a kezdeményezést nem utasították el. Kovács László - elmondása szerint - azt javasolta, hogy a park tartalmát egy közös, történészekből álló bizottság alakítsa ki, "mert ez egy közös ügy kell legyen". Elmondta: megállapodtak abban, hogy a magyar fél készít egy memoárt a határátkelők kérdéséről. Konkrét ügyekről van szó: kishatárátkelők nemzetközivé bővítése, új határátkelőhely nyitása, és egyiknek sinc s politikai akadálya - tette hozzá. Elmondta: egyetértettek abban, hogy erősítik a magyarromán együttműködést az Európai Unióval összefüggő kérdésekben, egyben megállapodtak, hogy a román fél tájékoztatást ad az uniós tárgyalások előrehaladásáról, Mag yarország pedig megosztja Romániával e területen szerzett tapasztalatit. Román részről felvetették a Gozsdualapítvány ügyét - közölte Kovács László. Emlékeztetett: már korábban megszületett a döntés arról, hogy egy olyan közalapítványt hoznak lét re, amelyhez mindkét fél egyenlő arányban járul hozzá. Mircea Geoana közölte: "Romániának és Magyarországnak közös európai sorsa van", ezért a politikusok figyelmének alapvetően ki kell terjednie arra, hogy "a múlt sokszor vitatott kérdéseit pozitív t öltettel, a megbékélés jegyében alakítsák át a jövőbeni együttműködés során." Az aradi vértanúk szerepét bizonyos szempontból másképp ítéli meg a magyar és a román közvélemény - mondta a román külügyminiszter az aradi Szabadságszobor kapcsán. Re ményét fejezte ki, hogy a bukaresti találkozó során a magyar és a román miniszterelnök konkrétan szót vált majd a kérdésről. Mircea Geoana üdvözölte a magyar kormány döntését a Gozsdualapítványt újraindítása ügyében, és elmondta: azt preferálta, hogy az alapítvány székhelye a Gozsduudvarban legyen. Adrian Nastase román miniszterelnök holnap Brüsszelben tárgyal Romano Prodival, az Európai Bizottság elnökével, és határozott törekvésünk, hogy az Európai Unió segítségével plusz finanszírozást kapjunk az autósztrádaegyüttműködéshez - közölte Mircea Geoana. vissza BP0262 4 130 MTIb2015 Iliescu megbékélési szoborparkot szeretne Aradon kod: diplomácia/KULP fk: HU/RO ld: Budapest, 2003. szeptember 15., hétfő (MT I) - Egy megbékélési szoborparkot kellene felállítani Aradon, ahol a Szabadságszobor mellett több más olyan alkotás is helyet kapna, amely a két ország közötti összekötő elemeket szimbolizálná - mondta Ion Iliescu román államfő hétfőn Budapesten újságírók előtt, miután Mádl Ferenc köztársasági elnökkel tárgyalt a Sándorpalotában. "Olyan, a kor igényeinek és alapelveinek megfelelő megoldást fogunk találni, amely a bizalom, az együttműködés légkörét erősíti és nem korbácsolja fel újra az indulatokat" - fogalmazott Ion Iliescu, aki hivatalos látogatásra érkezett a fővárosba. Az 1925ben lebontott aradi Szabadság szoborcsoport újrafelállítását eredetileg idén október 5re tervezték a romániai városban. Az indulatokat Ion Iliescu szerint az okozta, hogy "az emlékmű nem ugyanazt jelenti a magyar és a román közvélemény számára, mivel 1848ban a két nép nem ugyanazon az oldalon harcolt". Úgy vélte, a szobornak korábban volt egy olyan jelentése, amely "kétségbe vonja a románság Erdély iránti igényeit". Mádl Ferenc arról beszélt, hogy a "kiengesztelődés" jegyében van esély arra, hogy a közeljövőben felállítsák az aradi Szabadságszobrot, "egy speciális koncepció" keretében. A magyar államfő visszautalt Nicolae Balcescu román politikus 1849. j úliusi kiegyezési megállapodására Kossuth Lajossal, és úgy vélte, a szoborcsoport felállítása körüli probléma megoldását jól szolgálná az akkori kiengesztelődés felidézése. Ion Iliescu közölte: Románia nagyra értékeli a magyar kormány javaslatát arra, hogy közös magyarromán felügyelet és társfinanszírozás mellett jöjjön létre a kulturális célú Gozsdu alapítvány, Gozsdu Manó XIX. században megfogalmazott végrendeletének szellemében, a budapesti Gozsduudvarbeli székhellyel. Mádl Ferenc kitért arra, hogy Gozsdu a XIX. század második felében jelentős vagyonnal hozta létre alapítványát a magyarországi és az erdélyi románság ortodox vallásának, kultúrájának támogatása céljából.
