Reggeli Sajtófigyelő, 2003. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-09-11
12 Kanadával kapcsolatban létezett már magyar vízummentesség, ám a 90es évek romabevándorlási hulláma miatt több keleteurópai országtól – így hazánktól is – ezt megvonták. Ottawa általában is igyeksz ik vízumpolitikáját az amerikaival összhangban alakítani. Az ötödik kontinensnél szakértők úgy vélik, csupán tárgyalás és türelem dolga, hogy az ausztrál adminisztráció meghozza a szükséges intézkedéseket. (ÚjZélanddal már mai is fennáll a vízummentessé gi egyezmény.) A taggá válás után a kedvezmények eléréséhez szükséges „kijárás” már nem szűken a magyar diplomácia dolga lesz, hanem a vonatkozó kétoldalú tanács keretei között az unió tiszte, hogy orvoslást kérjen. A kötelezettségek oldalán Magyarorsz ág azzal, hogy megállapodásra jutott Ukrajnával, valamint Szerbia és Montenegróval is, a magyar vízumpolitika teljesen EUkonformmá vált. Apró kivételt jelent Equador, amellyel szemben az EUtanács kötelezettséget vezetett be, s amit most a magyar kormányn ak is követnie kell. A csatlakozó országok közül jelenleg csupán Szlovénia élvez amerikai vízummentességet, amit bennfentesek elsősorban az elhanyagolható mértékű szlovén migrációval, valamint általában a kisszámú népességből adódó csekély ügyszámmal magyaráznak. Magyarország alapvetően két ok miatt nem részesül jelenleg ilyen kedvezményben: a beadott kérelmekhez viszonyítva még mindig túl nagy az elutasított esetek száma, valamint kritikus mértéket meghaladóan regisztráltak „túltartózkodást” a magyarok esetében. (Szakértők ugy anakkor emlékeztetnek: az első elvárásnál torzító tényező, hogy az amerikai rendszer a hibásan kitöltött vízumkérelmet is „elutasított esetként” tartja számon.) A jelenlegi tagállamok közül amúgy – országos szinten – vízumköteles Görögország, valamint az a merikai adminisztráció megszorításokat fontolgat Belgium és Portugália esetében is. vissza Elégedetlen vajdasági magyarok Magyar Hírlap 2003. szeptember 11. A magyar államnak jogában áll eldö nteni, kinek ad vagy kinek n em állampolgárságot - állítja Páll Sándor. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke így reagált arra a hírre, hogy Belgrád nem támogatja a kettős állampolgárság megadását etnikai alapon. Páll szerint az érvelés azért sem állja meg a helyét, me rt a boszniai szerbek így jutottak szerbiai állampolgársághoz. Igaz - tette hozzá , hogy a BoszniaHercegovinával kötött megállapodás csak állampolgárokat említ, tehát bosnyák muzulmánok is megkaphatnák a szerb állampolgárságot, de a gyakorlatban ez soha nem történik meg. Páll arra buzdít, hogy a vajdasági magyarok is kövessék a németek példáját, és sáto rozzanak le a parlament előtt. vissza Igen a magyar egyetemre Magyar Hírlap 2003. szeptember 11. Szerző: Molnár Norbert Tegnap a szlovák parlament első olvasatban jóváhagyta a magyar egyetem létrehozását Révkomáromban. Ahhoz azonban, hogy a Selye János Egyetem megalakulhasson, még két olvasatban kell rábólintaniuk a képviselőknek az egyetemalapítási törvényre. Második olvasatban egy hónap múlva tárgyalhatja a szlovák törvényhozás a jogszabály t, addig a bizottságok foglalkoznak a tervezettel. A jelen levő 126 képviselőből 79en voksoltak igennel, 44en nemmel, hárman tartózkodtak. A kormánypárti honatyák közül csak egy kereszténydemokrata utasította el az egyetemalapítást, míg négy független k épviselő, akik Vladimír Meciar pártját hagyták el, támogatta a javaslatot. A tervezet szerint három karral - református teológia, közgazdaság, pedagógia - indulna meg az oktatás jövő év szeptemberében Révkomáromban. Az oktatási nyelv főleg a magyar, de sz lovákul és más nyelveken is oktatnak majd a tanintézményben.
