Reggeli Sajtófigyelő, 2003. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-08-30
Másrészt, az unióban található precedens a kettős állampolgárság tekintetében, például Görö gország és Albánia viszonyában. Illés Zoltán fideszes országgyűlési képviselő határozottabban fogalmaz: Zsivkovics bejelentése teljesen új helyzetet teremtett, mert eddig elképzelhetetlen volt szerb részről egy ilyen kezdeményezés. Gondoljunk csak a milos evicsi időszakra, a nacionalizmus, sovinizmus tombolására. Vétek lenne a megváltozott politikai helyzetet nem kihasználni – vélekedett Illés, aki szerint erőteljes demokratizálódási folyamat indult el Szerbiában. Kezdik felszámolni a maffiát, hatalmas lépt ekkel igyekeznek megfelelni az uniós követelményeknek, kiadják a Hágai Bíróságnak a háborús bűnösöket, 2007re már az EU tagjai akarnak lenni. „Előre menekülnek annak érdekében, hogy minél előbb a fejlett Európai Unió tagjai lehessenek, és ennek az előnyei t élvezhessék” – mondta a Heteknek a Fidesz politikusa, a Szerb – Magyar Interparlamentáris Unió baráti tagozatának elnöke. Illés Zoltán A szabadkai születésű Illés szerint a magyar kormány azért ódzkodik a kettős állampolgárság megadásától, mert azt gondo lja, hogy a határon túli magyarok kizárólag a Fidesszel szimpatizálnak, és attól félnek, hogy előbbutóbb szavazati joghoz jutnának. Illés arra is emlékeztetett, hogy az unión belül például Spanyolországban, Portugáliában, Németországban, sőt Olaszországba n is létezik kettős állampolgárság. Az unió nem tiltja a kettős állampolgárságot, hanem azt mondja, hogy azt nem lehet etnikai alapon „odaadni”. SzentIványi István szerint az etnikai diszkrimináció kérdése egyszerűen kikerülhető, ha a magyar nyelv ismeret éhez – magyar nyelven kell ma is állampolgársági vizsgát tennie a kérelmezőknek – kötik az állampolgárság odaítélését. A magyarok amúgy is tudnak magyarul, aki pedig megtanul, annak nyugodtan „odaadhatjuk” az állampolgárságot, tehát ez a feltétel nem etnik ai alapú. Egeresi Sándor, a Vajdasági Magyarok Szövetségének alelnöke cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint anyagi előnyökért lenne fontos számukra a kettős állampolgárság kérdése. Mint a vajdasági politikus kifejtette: leginkább a szimbolikus jelle g domináns a témafelvetésükben. Sem szociális ellátásra vagy ehhez hasonló juttatásra nem számítanak, és nem is igényelnek ilyen támogatást. Praktikus hasznot kizárólag a szabad utazás jelente, amely szerinte egybecseng az unió szabadságeszményével. Juhás z József egyetemi tanár, délszlávszakértő lapunknak elmondta: a tervek szerint jövőre lesznek választások Szerbiában, a magyarok szavazatai akár a választás kimenetelét is eldönthetik. Az öthat magyar pártból csak kettő számít jelentősnek, a Vajdasági Mag yarok Szövetsége (VMSZ) és – a magyar jobboldal támogatását élvező – Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége. A pragmatikus politizálást folytató, a legnagyobb politikai erőt jelentő – Kasza József miniszterelnökhelyettes által vezetett – VMSZ korábban nem támogatta a kettős állampolgárság ügyét. Nyilvánvalóan jelenleg a két szervezet között politikai játszma zajlik abban a kérdésben, hogy melyikük képviseli jobban a vajdasági magyarok érdekeit, ezért változtathatott álláspontján a Kasza József által ve zetett szövetség. Emellett Kasza Józsefék bizonyára érzékelték az új szerb vezetés kedvező hozzáállását – vélekedett a politológus, aki szerint sem a kettős állampolgárság, sem egy esetleges könnyített vízum nem fordítja a szerb többséget a magyarok ellen. A szerbeknek érdeke, hogy a nemzetközi diplomácia a nemzetiségi kérdésben figyelembe vegye az ő érdekeiket is, hiszen Boszniában és Koszovóban is jelentős szerb kisebbség él. Kárpátalja Ukrajna helyzete teljesen más, mint Szerbiáé. Természetesen, mint minden keleteurópai országban, itt is számos kisebbség él. A legnagyobb kisebbség a 13 milliós orosz ajkúak népes tábora. Az ország keleti, iparilag fejlettebb területén élnek legnagyobb lélekszámban az oroszok, akik – ahogy ezt egy kárpátaljai magyar ki fejtette – „színlelik”, – egykét ukrán nyelvű iskolával – hogy a hivatalos nyelv az ukrán, de a gyakorlatban oroszul beszélnek mindenhol. Az orosz nyelvű tévéadók 7080 százalékos nézettségűek, a sajtótermékek 7080 százaléka, a könyvek 90 százaléka ugyan csak orosz Ukrajnában. Sőt a gazdaság – egyes vélemények szerint ez egyben a maffiát is jelenti – nyelve is az orosz. Az államelnök is igazából csak felolvasva tudja az irodalmi, hivatalos ukrán nyelvet, legtöbbször – az ukrán és az orosz keverékéből álló – szurzsik nyelven beszél. Ukrán sportolót, világsztárt – Sevcsenkó, Klicskó- fivérek – még véletlenül sem hallott senki ukránul nyilatkozni. Ukrajna nyugati részén viszont erőteljes ukránosítási kísérletek tapasztalhatóak, az ukrán nacionalizmus ezen a vi déken a legerősebb. A 152 ezres magyar kisebbség ezen a területen él.
