Reggeli Sajtófigyelő, 2003. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-07-24
14 A kijelentést a magyar nyelvű média kisebbfajta szenzációként visszhangozta. A kommentárok akarvaakaratlanul azt sugallták, immár elhárult az akadálya annak, hogy a határon túli, pontosabban a vajdasági magyarok megszerezzék a magyar állampolgárságot. Azazhogy a magyar törvények megengedjék: mindenki, aki magyar, magyar állampolgár is legyen. Értetlenül olvastam mindezt, hiszen Zsivkovics nem mondott semmi meglepőt, csupán a szerbiai törvényi tényállást fogalmazta meg. Több százezerre tehető azon szerbiai állampolgárok száma, akik más országok állampolgárságával is rendelkeznek. A szabályozás már a milosevicsi önkényuralom tizenkét nehéz esztendeje alatt is azonos volt. Szerbia részéről tehát s emmilyen akadálya nem volt és nincs annak, hogy Magyarország lehetővé tegye a vajdasági magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzését. Hasonlóan liberális a magyar jogrendszer is, hiszen a magyar állampolgárok bármely ország állampolgáraivá válhatnak an nak törvényei alapján, és ebből a kettős állampolgároknak semmilyen joghátrányuk nem származhat Magyarországon. A kettős állampolgárság magyarországi hívei az érzelmi és morális érvek mellett leginkább azt hangsúlyozzák, hogy egy ilyen lépés megoldást jel enthetne a vajdasági és a kárpátaljai magyarok vízumkötelezettségének ügyére, elősegítené a határon túli magyarok megélhetését Magyarországon vagy NyugatEurópában, kifejezné a magyar nemzet egységét és szolidaritását, illetve, hogy számos ország (Horvátor szág, Németország, Románia, Izrael stb.) folytat hasonló politikát. Az ellenzők ezzel szemben azzal érvelnek, hogy az intézkedés beláthatatlan következményekkel járhatna: választójogukkal élve a külhoni magyarok jelentősen befolyásolhatnák a belpolitikai e rőviszonyokat, tisztázatlan helyzet alakulna ki az adófizetési, illetve a honvédelmi kötelezettség terén, a belföldi munkaerőpiacot, az egészségügyi és szociális ellátórendszert pedig elárasztanák a külhoni magyarok, ami hatalmas munkanélküliséghez, költsé gvetési hiányhoz vezethetne. Egy fontos szempontot azonban aligalig vizsgáltak az elemzők: mit jelentene a kettős állampolgárság bevezetése a határon túli magyar közösségek megmaradása szempontjából? Ki kell mondani, hogy egy ilyen, jogi következményekke l járó politikai döntés radikális szakítás lenne a rendszerváltás utáni négy magyar kormány közös nemzetpolitikájával. Ennek ugyanis alaptétele, hogy a mindenkori magyar kormány erkölcsileg, anyagilag és politikailag a határon túl élő magyar közösségek szü lőföldön való boldogulását, önazonosságának a megőrzését támogatja. Az említett időszakban még így is több tízezer, egyes becslések szerint több százezer magyar költözött át Magyarországra, ahol pedig a jogi és politikai környezet nemigen ösztönözte letele pedésüket. Vajon mit jelentene az, ha a magyar jogszabályok a határon túli magyarok alanyi jogává tennék a magyar állampolgárság megszerzését? Biztos, hogy ez tovább serkentené a határon túli magyar közösségek sorvadását, növelné azok számát, akik Magyaro rszágon, illetve az unió más tagállamaiban telepednek le. A romániai, lengyelországi németek, vagy a szerbiai és a boszniai horvátok esete is azt mutatja, hogy amennyiben a gazdaságilag erős anyaország elismeri a "határon túliak" jogát az állampolgárságra, az roppant módon ösztönzi ezen közösségek tagjainak távozását. Tekintettel katasztrofális demográfiai helyzetükre, egy ilyen intézkedés - amely leginkább a fiatalabb és iskolázottabb ré tegek távozását serkentené - rövid időn belül végképp életképtelenné tenné a határon túli magyar közösségeket, megpecsételné jövőjüket a szülőföldjükön. Bármily fájdalmas is, be kell látnunk, hogy a kettős állampolgárság kérdésében nehéz vagy lehetetlen ö sszeegyeztetni a három releváns érdeket: a Magyar Köztársaság, illetve annak polgárai, a határon túli magyar közösségek, valamint a határon túli magyar nemzetiségű egyének érdekeit. A határon túli magyar közösségek létérdeke, hogy ne folytatódjon az elvánd orlás és az agyelszívás, ugyanakkor a határon túli magyar nemzetiségű egyének valószínűleg szívesen vennék, ha hozzájuthatnának azokhoz a többletjogokhoz, amelyeket a magyar és az uniós állampolgárság jelentene számukra - még akkor is, ha ez a magyar közös ség "nemzethalálát" jelenthetné szülőföldjükön. Magyarország, illetve a magyar állampolgárok pedig - az intézkedéssel járó gondok és kiadások mellett - nyernének is, hiszen egy kulturálisan és nyelvileg azonos, fiatal és képzett populációval orvosolhatnák Magyarország kedvezőtlen korfáját.
