Reggeli Sajtófigyelő, 2003. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-03-13
újnacionalisták csalódással fogadták a centralista illúziónak véget vető Solanatervezet et, a gazdasági szakembereket tömörítő, lassan befolyásos párttá alakuló G17 technokratái úgy tartják, az új államalakulat gazdaságilag életképtelen. A szerb közvélemény egy éve még ellenezte Montenegró kiválását, az utóbbi hónapokban már többen vannak az önálló Szerbia hívei. Ami azt (is) jelenti, hogy belenyugodtak Montenegró függetlenségébe. Montenegró lakossága etnikailag megosztott, ez ösztökélte Solanát és az EUt az átmeneti megoldásra, hiszen a montenegrói konfliktus felújítaná a koszovói és a mace dóniai albánszerb, illetve albánmacedón feszültséget. Feltételezhető azonban, hogy ha a szerbiai közvélemény lemond az újraegyesítő törekvésekről, akkor csökken a montenegrói szerb egyesítéspártiak harci kedve is. Így hároméves "próbaházasság" után lehet ővé válna Szerbia és Montenegró békés elválása. Sőt a szerb nacionalizmussal való szakítás talán még a laza államközösség fennmaradását is lehetővé tenné, példát mutatva a balkáni együttműködésre is. Ebbe az irányba mutat Solana költői fantáziával megfogal mazott tervezete. De kérdés, ez bekövetkezike? Az önmagát mérsékelt nacionalistának tartó Kostunica és pártja, a Szerbiai Demokratikus Párt egyre inkább a szélsőségesekhez igazodik, ezt tanúsítja a Seselj melletti erélyes kiállása azzal a jelszóval, hogy Hágában a szerb nemzet felett ítélkeznek. Választási kampányában pedig arról szólt, hogy Szerbia és a boszniai szerb köztársaság külön léte remélhetőleg ideiglenes. Közben napvilágra került a vajdasági etnikai tisztogatás ténye, a fogolytáborok és a tömeg sírok ügye, a herkócai horvátok és magyarok erőszakos kitelepítése, ami után a vajdasági magyar vezetők is szembe találták magukat a kérdéssel, miért is kellett Hágára várni az igazságtétel ügyében. A szerbiai jobboldal nacionalizmusa tehát zátonyra juttat hatja az ingatag államszerződést, a permanens konfliktus robbanásveszélyessé válhat a három év múlva tartandó népszavazás idejére. Az új államközösség polgári és kisebbségi szabadságjogokat rögzítő alapokmányát a kormányzatban szerepet vállaló Vajdasági M agyar Szövetség történelmi jelentőségűnek tartja, a montenegrói albánok viszont elutasítják, mert az Koszovót Szerbia részének tekinti. A délszerbiai albánok és a szandzsáki muszlimok még a nemzeti tanácsukat sem alakították meg, mert az egészet kirakatpo litikának tartják. A vajdasági magyarok kormánypártja elégedett a kormányzattal, a kormányzat pedig elégedett a magyarokkal. Rasim Ljajics kisebbségügyi miniszter szerint Szerbiában a kisebbségek jogai nagyobbak az európai átlagnál, és a vajdasági kisebbsé gek példát mutatnak SzerbiaMontenegróban. Ez is Solania abszurditásai közé tartozik. Úgy tűnik azonban, a példa mégsem lesz elég ragadós, SzerbiaMontenegróban megkezdődik a hároméves vértelen civakodás, azzal a reménykedéssel, hogy békés házasságbontás l esz belőle. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné i a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - M aNcs = Magyar Narancs - MF = Magyar Fórum - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság
