Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-16
HVG: Egy évvel ezelőtt egy interjúban úgy fogalmazott, hogy a Duna Tv archaikus képet fest az erdélyi magyarságról, s a magyarországi választások előtt kormánypropagandát folytatott. Változott azóta a helyzet? G. A.: Maradjunk annyiban, hogy a Duna Tv nem ad valós képet rólunk. Nem az én nyelvemen szól, s vállalkozó barátaim sem tal álják meg magukat benne. Úgy veszem észre, a falusi lakosságnak is kezd elege lenni abból, hogy olykor kihaló, utolsó dzsungellakónak láttatják. Ennek a régiónak elsősorban friss tőkére lenne szüksége. Miért nem foglalkozik a Duna Tv a romániai befektetési lehetőségekkel? Tény az is, hogy a Duna Tv a politikai befolyásolás eszköze lett. A magyarországi választások idején kormánypárti agymosás folyt benne. Az RMDSZvezérkar tehetetlen volt az egyoldalú propagandával szemben. Néhány magyarországi politikus ba rátom nekem szegezte a kérdést, hogyan mondhatnák el ők is a véleményüket a Duna Tvben. Kénytelen voltam azt válaszolni, nem én küldtem oda a kurátorokat. A Duna Tv azóta nem sokat változott, ugyanakkor az M 2 jóval kiegyensúlyozottabb lett. Ezért érlelőd ött meg az elmúlt években az RMDSZben, hogy meg kell teremtenie a maga 24 órás rádióját, televízióját. HVG: Nem fél attól, hogy az is csak párttelevízió lesz? A Duna Tvt is pártosnak mondja, jóllehet az Országos Rádió- és Televíziótestület emiatt nem ma rasztalta el a műsorait. G. A.: Nem hiszem. Az RMDSZ maga a politológiai csoda. Amikor Markó Béla elnök felkért, hogy vegyek részt a médiahatóság munkájában, még csak párttagkönyvem sem volt. Azt válaszoltam neki, nehezen tűrném, hogy igáslónak nézzenek, dirigáljanak nekem, s - akár hiszi, akár nem - azóta egyszer sem szólt bele, hogy mit képviseljek. Még abba sem, amibe tehetné: Erdélyben összesen 11 órányi regionális közszolgálati rádióadás van, ezek azonban egymást átfedve, azonos időpontban jelentkezne k. Elvileg reggeltől estig le tudnánk fedni a területet, de magától sem Kolozsvár, sem Marosvásárhely nem módosít a programon. Egyébként az RMDSZ vezetői azt is eltűrik, hogy a műsorokban sokkal erősebb a belső ellenzék hangja, mint a központé. HVG: Ezek szerint a műsorokban az RMDSZellenzék Reform Tömörülés kap több megszólalási lehetőséget. Pedig az RMDSZ tipikus gyűjtőpárt, van szociáldemokrata és liberális platformja is, nem csak Fidesz közeli. G. A.: A Reform Tömörülésnek sem a gazdasági, sem az aud iovizuális programját nem olvastam soha, csak az importált Fideszszlogeneket hallom tőlük, hogy mi volna a polgári, a kereszténynemzeti értékrend. Pedig egy kisebbségben élő ember viszonya az államhoz csak liberális lehet: a minél nagyobb autonómia, függ etlenség igénye. A magyarországi politika a választásokkal olyannyira belénk akaszkodott, hogy az iskolából mármár azzal jöttek haza a gyerekek, ők is polgári kört alapítanak. Nézzük meg, mi történt Magyarországon: a Fidesz kétségbe vonta a választások ti sztaságát. És nálunk? Az RMDSZ Reform Tömörülése kétségbe vonja Markó Béla legitimitását. Hát ennyire fantáziátlanok vagyunk? Indigóval másoljuk, ami Magyarországon történik? És ami különösen bántó, az az, hogy ezt az én korosztályom teszi. HVG: Január vé gén az RMDSZ tisztújításra készül, s arról is döntenie kell, marade Tőkés László a tiszteletbeli elnök, vagy leváltják, netán megszüntetik ezt a tisztséget. Milyen megoldás képzelhető el? G. A.: Bármilyen döntés születik is, valaki elégedetlen lesz. Az e l nem végzett munka mindig visszaüt; márpedig azt soha senki nem mondta meg, mire van joga a tiszteletbeli elnöknek, s mi a kötelessége. Egyszer csak ez a gólem tennivenni kezdett, s ez rengeteg jogi, erkölcsi kérdést vet
