Reggeli Sajtófigyelő, 2003. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2003-01-14
A két párt első számú vezetői évente legalább egyszer találk oznak, felváltva Romániában és Magyarországon. A folyamatos kapcsolattartásra munkabizottságot hoznak létre. A PSD és az MSZP közötti tárgyalások már tavaly, az év elején záró szakaszukba jutottak, de akkor a magyarországi választásokra való tekintette l a megegyezés véglegesítését későbbi időpontra halasztották. Gusa elmondta, hogy a megállapodás aláírásának pontos időpontját Adrian Nastase miniszterelnök, a PSD, és Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke hivatali elfoglaltságának egyeztetése után határozzák meg. vissza BP0313 4 230 MTIk1100 Szerbia - Zoran Djindjic: "új daytont" a balkáni határok védelmében kod: KULP fk: SZERBIA/KOSZOVÓ ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2003. január 13., hétfő (MTI) - Zoran Djindjic szerb kormányfő állítja, hogy a daytoni megállapodás felülvizsgálatáról tett minapi kijelentésével nem kérdőjelezte meg a jelenlegi balkáni határvonalakat, csak arra hívta fel a nemzetközi közösség figyelmét, hogy az állami szuverenitás és a határok sérthetetlensége elvét ugyanúgy kell alkalmazni Szerbiával szemben, ahogyan Bosznia és Horvátország esetében történt. Szarajevóban megrökönyödést keltett, hogy Djindjic nemrég egy német hetilapnak nyilatkozva kijelen tette: Belgrád "új Daytont" fog követelni, amennyiben a koszovói albánok nem mondanak le függetlenségi követeléseikről. A Vecernje Novosti című lapnak adott hétfői interjújában a szerb kormányfő kifejti, hogy semmi kivetnivalót nem talál kijelentésében. Djindjic emlékeztet arra, hogy a volt Jugoszlávia szétesése - korántsem külső befolyás nélkül - úgy történt, hogy változatlanok maradtak a belső, köztársaságok közötti határok, s figyelmen kívül hagyták a kollektív etnikai jogokat, a népek önrendelkezési jogát. A kormányfő szerint mostanság olyan kijelentések látnak napvilágot, hogy Koszovó Szerbiával párhuzamosan, tőle külön csatlakozik az európai integrációs folyamatokhoz, miközben a legmagasabb rangú pristinai politikusok egyre állhatatosabban köv etelik a tartomány függetlenségének elismerését, amit a nemzetközi közösség egy része többékevésbé megértéssel fogad. Koszovó esetében egyre többször esik szó az etnikai önrendelkezés elvéről, s ha ez így megy tovább, akkor a szerbek lesznek a legnagyobb, kétszeres vesztesek. "A Drinántúliakat megfosztották az önrendelkezés lehetőségétől. Szerbiát ugyanakkor szét lehet verni, éppen az említett elv ürügyén meg lehet fosztani az országot nem csekély területétől" - mutat rá Djindjic. A német lapnak tett kijelentésével a kormányfő, állítása szerint, csupán arra akarta figyelmeztetni a nemzetközi közösséget, hogy amennyiben az önrendelkezési elv örvén, Jugoszlávia és Szerbia határainak és szuverenitásának figyelmen kívül hagyásával elcsatolják Koszovó t, akkor Belgrád "új Daytont" fog követelni. "Katasztrofális következményekkel járna, ha egyedül Szerbiát kényszerítenék arra, hogy saját kárára békéljen meg az etnikai önrendelkezés elvének alkalmazásával és a szeparatizmussal" - figyelmeztetett Zora n Djindjic a Vecernje Novostinak nyilatkozva. vissza BP0295 4 230 MTIk1095 Kárpát alja - a százezret közelíti a magyarigazolványt igénylők száma kod: nemzetiség/BELP fk: HU ld: Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Ungvár, 2003. január 13., hétfő (MTI) - Kárpátalján a magyarok közel kétharmada igényelt magyarigazolván yt az elmúlt évben, de az okmány iránti érdeklődés továbbra sem csökken. Gulácsi Géza, a munkácsi információs iroda vezetője az MTI ungvári tudósítójának érdeklődésére hétfőn elmondta: a múlt év végéig 98 ezren, vagyis az ukrajnai magyarok közel kéthar mada kérelmezte a magyarigazolványt és a hozzátartozói igazolványt. Úgy vélte, az igénylések száma egy hónap múlva eléri a 100 ezret, mivel a nyár végi visszaesést követően újra megnőtt az érdeklődés az okmány iránt, így hónapok óta kétezer és kétezerötsz áz között ingadozik a benyújtott kérelmek száma.
