Reggeli Sajtófigyelő, 2002. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-10-07
9 államtitkára, illetve Varga Imre a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője képviselte. A megemlékezés a gyá szmisután szentmisével folytatódott, majd a templom előtt, Kiss Ernő emléktáblájánál Szabó Vilmos mondott beszédet. Az államtitkár kiemelte: megvalósult a magyar nemzet évszázados álma, Magyarország ma szabad, független ország, amely hamarosan elfoglalja h elyét az EUban. Hozzátette: a magyar hazafiak már másfél évszázada tudták, hogy nincs magyar szabadság a környező népek, így a szerb nép szabadsága nélkül. "Rajtunk a sor, hogy a nemzetet szellemileg és lélekben is egybekovácsoljuk úgy, hogy közben ne sé rüljenek se emberi méltóságukban, se büszkeségükben a szomszédos nemzetek" - hangoztatta. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke beszédében kitért arra, hogy a délvidéki magyarság küzd a megmaradásáért, de tisztában van azzal, hogy csak úgy tud integrálódni a nemzetbe, ha Szerbia és Jugoszlávia is megtalálja helyét az Európai Unióban. A beszédeket követően koszorúzással emlékeztek meg az aradi vértanúkról. "Éljünk az elődök örökségével" A szlovákiai Margonyán, a Dessewffycsalád egykori birt okán vasárnap koszorúzták az aradi vértanú, Dessewffy Arisztid honvédtábornok sírját. A sírnál Csapody Miklós országgyűlési képviselő, az MDF alelnöke beszélt. Az aradi vértanúkkal kapcsolatban elmondta: "nagy kár, hogy odafönt vannak, de ha már ott vannak , akkor mi, az utódok éljünk azzal az örökséggel, azzal a szabadsággal, amit az ő áldozatuk jelentett". A Csemadok Kassavidéki területi választmányának tagjai, a kassai magyar színtársulat, a Thália Színház, a Magyar Köztársaság Kassai Főkonzulátusa és a környékbeli magyar szervezetek az aradi vértanúk kivégzésének napján minden évben elzarándokolnak Margonyára, ahol a magyaroktól már nem lakott kis falu önkormányzatával együtt koszorúzzák meg a vértanú sírját. A golyóval kivégzett Dessewffy Arisztid holtt estét annak idején a felesége "lopta haza" Aradról Margonyára. vissza MTI/MH Aradi vértanúkra emlékeztek Katonai tiszteletadással, koszorúk elhelyezésével emlé keztek vasárnap az 1848 — 49es forradalom és szabadságharc vértanúira a Magyar Köztársaság és a kormány, valamint a parlament képviselői Budapesten, a Batthyánymauzóleumnál, a Fiumei úti sírkertben. Ünnepi beszédében Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kiemelte: nemcsak Magyarország, az egész modern világ számára példaként szolgál az 1849. október 6án Pesten kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnök, illetve a forradalom és szabadságharc ugyanaznap Aradon mártírhalált halt 13 magas rang ú tisztjének emléke. A kancelláriaminiszter kitért arra, hogy Batthyány Lajos, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökeként a szabadságot védelmezte, szervezte az ellenállást. Kiss hangsúlyozta, most olyan Európa vár ránk a csatlakozáss al, amely értékrendjében az 1848 — 49es eszméket is hordozza. Hozzátette: Magyarország a sorsát teljesíti be egyenrangú EUtaggá válásával. Az ünnepségen a kegyelet és a megemlékezés koszorúját helyezte el Mádl Ferenc köztársasági elnök, a kormány nevében Kiss Elemér. Lerótta kegyeletét Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Pálffy Ilona, az Ab főtitkára, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Göncz Árpád volt államfő. A nemzeti gyásznapon Kiss Elemér a Batthyányörökmécsesnél is koszorúzott. Főhajtással tisztelgett ugyanott többek között Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság elnöke is. Az aradi vértanúk kálváriája — legalább egy napra — mindig egységbe forrasztja a nemzetet. Ilyenkor, ha csak egy pillanatra is, mindannyian megértjük, hogy a nemzet nem pufogó frázis, nem melldöngetés — hangsúlyozta Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke vasárnap Aradon az 1848 — 49es forradalom és szabadságharc vértanú tábornokai előtt tisztelgő megemlékezésen. A vesztőhelynél elmondott beszédében Szili a szabadságharc egyik legfontosabb tanulságának nevezte, hogy Magyarország ereje történelme során mindig abban rejlett, hogy szerves egységbe tudta foglalni a népét alkotó nemzetiségeket . Akkor voltunk igazán erősek, amikor a magyarság mellett egyenrangú partnerként ismertük el a szerbeket, horvátokat,
