Reggeli Sajtófigyelő, 2002. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-09-27
19 Holott a gyakorlat azt mutatja, hogy vannak megvásárol tak, zsaroltak és vannak olyanok is szép számmal, akiket kizárólag saját hatalmuk megőrzése mozgat. Csak pár tény utalásszerűen: Markó Béla megválasztása óta folyik az elhivatott, hozzáértő és tiszta múltú (nemritkán korábbi ellenálló) személyiségek kiszor ítása az RMDSZből. E folyamat áldozata volt többek között Szőcs Géza, Király Károly, Borbély Ernő, Borbély Imre, Kincses Előd, Kolumbán Gábor és Csapó József. A hajdani ellenállók közül Tőkés László az egyetlen, akit nem sikerült még kimozdítani a helyébő l, bár erre is történt kísérlet. (1994 végén, 1995 elején az RMDSZ egy része a vezetés hallgatólagos támogatásával, Nagy Benedek képviselővel az élen átvette a soviniszta többségi sajtóból az azóta a román átvilágítóbizottság által is cáfolt képtelen ügynö kvádat (!), s ezzel próbálta Tőkés Lászlót lemondásra bírni.) Az RMDSZ vezetése saját klikkérdekeit a belső játékszabályok felrúgásával érvényesíti. Ezt mutatja többek között a kormányzati szerepvállalás levezénylésének módja is: amikor az RMDSZ belső par lamentje összeült dönteni a kérdésben, már a miniszterek nevét is lehetett tudni a sajtóból. De kész tények elé állították a dönteni hivatott testületet a román kommunista utódpárttal megkötött "protokollumok" ügyében is, és ezt készülnek tenni az RMDSZ al kotmánymódosító csomagjának kérdésében. Vagyis a döntéshozást a többségi, Markó Béla és Verestóy Attila nevével fémjelzett irányzat sajátította ki ma már intézményesen is. Az RMDSZ politikai vonalvezetésével kapcsolatos összes fontos döntést az operatív ta nácsnak nevezett testület hozza, melyet 1993ban a magyar honvédelmi tanáccsal analóg válságstábként hozott létre a brassói kongresszus. E testületben egyedül Tőkés László az, aki konjunkturális szempontoknál előbbre valónak tartja az RMDSZ hivatalos dokum entumait, a programot és az alapszabályzatot s a bennük foglalt autonómiakoncepciót. Le is szavazzák rendszeresen. A másik előfeltevés tévessége egyenesen következik a fentiekből, tételesen abból, hogy mindez megtörténhet egy "demokratikus" szervezetben. 1993ban úgy nézett ki, hogy az államelvű önépítkezést előirányzó alapszabályzat és program feloldja az egységes szervezet igényének és az öntisztulásához elengedhetetlen versenyelvnek és a belső pluralizmusnak a dilemmáját a két elv összebékítésével. Az " állam az államban" modell amellett, hogy meggyőző intézményes választ adott az imént jelzett szervezeti problémákra, egyben közelítette volna az erdélyi magyar közösséget az autonómia célkitűzéséhez is. A brassói kongresszus határozatai 1995re tervezték b e a közösség önfelméréseként létrejövő s választási névjegyzékként is funkcionáló nemzeti kataszter elkészültét, valamint az erdélyi magyar (általános, egyenlő, közvetlen és titkos) belső választások megtartását. Az RMDSZ meg is indult a belső pluralizálód ás útján, de a folyamat elakadt. Létrejöttek a platformok, létrejött az "erdélyi magyar parlament", a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) "ideiglenesen" korporatív elvek mentén, elkezdett működni a kormánynak megfelelő ügyvezető elnökség, frakciók alakult ak az SZKTn belül, de a folyamat betetőzése, a belső választások intézményesítése elmaradt. Ha a brassói ütemtervet Markóék betartják, ma már a harmadik erdélyi magyar választásra készülődnénk. Ehelyett az történt, hogy Markó Béla, midőn a kolozsvári kon gresszuson 1995ben kétharmados többséggel újraválasztották mulasztásai dacára, megtapasztalta, hogy pozíciója, szervezeten belüli támogatottsága nincs a vállalt programhoz kötve. S bár 1995 nyarán az SZKT nyilvánossága előtt még azt mondotta, hogy a neve a garancia rá, hogy meglesz a kataszter és a belső választás, ma, 2002 őszén ott tartunk, hogy tavaly az SZKT egy alapszabályzatellenes döntéssel levette a belső választás kérdését a napirendről, s az ezzel kapcsolatos beadványok ügyében a Markó Attila ál tal elnökölt (Markó Attila csak névrokona, de politikailag lojális híve az RMDSZ elnökének) szabályzatfelügyelő bizottság még nem hozott döntést. A versenyelv intézményesítése helyett az 1999es kongresszuson a küldöttek kb. fele nem választott minőségben, hanem hivatalból volt jelen. (Ennek megfelelően győzött is Markó Béla Kincses Előddel szemben. Vae victis: az RMDSZben a legyőzöttek számára sincs kímélet. Kincses Elődöt Markó Béla az alapszabályzat előírásait áthágva függesztette fel megyei elnöki tisz tségéből egy évvel a kongresszus után, a 2000es önkormányzati választás kampányának idején, nagyban hozzájárulva ezzel a vásárhelyi polgármesteri szék
