Reggeli Sajtófigyelő, 2002. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-08-30
6 szoms zéd Horvátországot – az egykori jugoszláv testvért – a szlovén állami szuverenitás tudatos aláásására tett kísérletekkel vádolja meg? E két ország az idén ünnepelte függetlensége hivatalos elismerésének 10. évfordulóját. Mindketten Jugoszláviából szakadtak ki, és hat hónappal azután, hogy deklarálták önállóságukat (1991. június), az Európai Közösség e döntés tudomásulvétele mellett döntött. De körülbelül ugyanekkor a két új nemzet útja egészen más irányt vett. A horvátok nyakig belekeveredtek a boszniai pol gárháborúba, a kicsi és szerencsés szlovénok pedig építkezni kezdtek. Nekik nem volt területi követelésük senkivel szemben; először a történelmükben csak élni akartak – és maguknak. Horvátországban Tudjman autoriternacionalista diktatúrája települt rá min denre, Szlovéniában a magyarországihoz hasonló, normális parlamenti demokrácia kezdett működni. Horvátországot, noha nem abban a mértékben, mint Milosevics Jugoszláviáját, a nemzetek közössége stigmatizálta, Szlovénia viszont csakhamar integrációérettnek n yilváníttatott. Csak „balesetként” könyvelhető el utólag, hogy velünk együtt nem vették fel a NATOba; most viszont biztos befutónak látszik az Európai Unió tagjai közé. És meglehet, sőt csaknem biztos, hogy a novemberi prágai csúcsértekezleten NATOtag is lesz (minden katonai jelentéktelensége dacára). Úgy gondolom, hogy a horvátok mind a mai napig nem emésztették meg, hogy kettejük közül miért Szlovénia a szerencsés, ők meg a szerencsétlenek. A „másodvonalba” (balkániságba) taszítottságnak ez a nemzeti ös szérzülete – vélem én – független attól, hogy Tudjman halála után az országot egy szociálliberális koalíció kormányozza. És valóban: tényleg nehéz megérteni, hogy miközben Horvátország és Szlovénia között nincs nagyobb különbség, mint amilyen a Titoérában volt (a szlovénok jobban álltak minden más jugoszláv tagköztársaságnál, sőt minden más szocialista államnál), viszont Horvátország bizonyíthatóan jobban áll, mint a NATO- és EUtagságra esélyes volt kommunista országok ( Románia, Bulgária, a baltiak) zöme , miért nem jön tehát szóba az EUbővítés első körében és a NATObővítés második körében? Ez, ahogyan mondani szokás, nem látszik fairnek. Nekem úgy fest, hogy a horvátok dühe és féltékenysége Szlovénián csapódik le. Ezt látom kettejük konfliktusa mögött i s. De talán délkeletibb szomszédunknak nem az övékénél ötvenszer kisebb, tényleg parányi tengeri kijárattal rendelkező, délnyugatibb szomszédunkat kellene felelőssé tenni önnön balsorsáért, még ha a szlovénok köztudottan „kekecek” is. Inkább a nemzetek köz össégének felelőssége az, hogy levegye a stigmát a horvátok homlokáról, és ezt a sok tekintetben érett és felkészült országot ne részesítse rosszabb elbánásban, mint a szlovénokat. Ez azonban csak, tudom, óhaj. A jelen valósága az, hogy a szlovénok önnön k icsiségüket önző, olykor durva keménységgel kompenzálják minden, a két oldalt érintő vitás kérdésben, tudván, hogy ők a kedveltek, a horvátok meg a kivetettek. A horvát reakció minderre a kardcsörtetés. A két ország népe meg úgy éli meg a konfliktust, ahog yan nem kéne: a kicsi a nagytól tart, mondván, az irigy rá, mint ahogyan mindig is volt; a nagy meg tényleg elirigyli a kicsi szerencséjét, mondván, az érdemtelen rá. Itt tartunk. vissza Adakozásból épül az erdélyi Felőr isk olája 2002. augusztus 30. (5. oldal) Ádám Kata Az ősszel kezdődnek a földmunkálatai annak a magyar nyelvű iskolának, amely alapítványi kezdeményezéssel épül majd az erdélyi Felőr faluban. Az építkezés összegét adományokból fedezi a magyarországi Julianus Barát Alapítvány, amely a napokban indítja gyűjtőakcióját. Gyűjtőakciót indít a Julianus Barát Alapítvány, hogy felépülhessen az erdélyi Felőr (Uriu) faluban az a magyar nyelvű iskola, amely tíz falu gyermekeinek magyar nyelvű oktatását látja m ajd el. Bethlen Farkas, Verőce polgármestere, az alapítvány kuratóriumi elnöke lapunknak elmondta: a százhúsz tanuló befogadására alkalmas intézményt a református egyház kezeli a jövőben. – A szükséges engedélyeket beszereztük, az iskola terve is elkészül t januárban. Az építkezéshez most kezdjük gyűjteni az adományokat. A település lakóinak segítségével – akik kalákában végzik majd a munkát – optimális esetben 2004 szeptemberére elkészül az iskola – mondta a polgármester, aki ugyanitt pár éve imaházat épít tetett a település lakóinak összefogásával. Mivel a környék iskoláiban sorra szűnnek meg a magyar osztályok, a környező falvak gyermekeinek magyar nyelven történő oktatását is ez az intézmény látja el; a tervek szerint az alapítvány által adományozott mikr obuszon szállítják majd a tanulókat a felőri iskolába. A földmunkákat várhatóan még az ősszel elkezdik; az építkezés üteme azonban a befolyt adományok összegétől függ. A két éve működő alapítványt cégek és magánszemélyek is támogatják. Mint Bethlen Farkas mondta, a legkisebb adomány is segítséget jelent a szükséges 60 millió forint előteremtéséhez.
