Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-16
9 Úgy vélem, hogy a Durayügy nem csupán fontos részletét képezi a szlovákiai magyarság neves politikusa életpályájának, hanem egyben tanu lságos történelmi forrás is. Ha viszont a jelenre gondolunk, amikor Duray Miklós a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnökeként jelentős szerepet tölt be Szlovákiában, és változatlanul kiáll az ottani magyarság érdekeinek védelmében, sajnálattal állapí thatjuk meg, hogy a rendszerváltozás és a kedvezménytörvény ellenére mennyi probléma vár még megoldásra a felvidéki magyarság ügyeit illetően Pozsonytól Kassáig… Cseh és szlovák értelmiségiek, a magyar irodalom reprezentánsai és nagy tekintélyű világlapok is szót emeltek Duray Miklós szabadon bocsátásáért Az MSZMP Központi Bizottságának Budapest Tisztelt Központi Bizottság! Alulírottak, Duray Miklós Magyarországon élő földijei és honfitársai, 1984. május 10én történt letartóztatása óta aggodalommal f igyeljük sorsának alakulását. Közben bizakodással tölthet el bennünket, hogy szabadlábra helyezése ügyében világhírű írók, neves közéleti személyiségek, országukban közmegbecsülésben álló cseh és szlovák értelmiségiek, valamint a magyar irodalom kiváló rep rezentánsai felemelték a szavukat. Az is növelte reményünket, hogy nagy tekintélyű világlapok, hírügynökségek és olyan erkölcsi testület, mint a Nobeldíjas Amnesty International is szót emeltek Duray Miklós szabadon bocsátása érdekében. Külön örömünkre és megelégedésünkre szolgált a hivatalos magyar vezető körök jóindulata a Duraybizottság tevékenysége iránt, mert úgy véljük: velünk együtt tudatában vannak annak, hogy Duray Miklós börtönbe vetése nemcsak egyéni jogsérelem, hanem az egész szlovákiai magyar kisebbség sérelme, és mindazok megfélemlítését célozza, akik Csehszlovákiában a magyar nemzetiség jogait védelmezik. Mindezek ellenére azt kell tapasztalnunk, hogy ezek a megnyilvánulások nem nyitották meg Duray Miklós börtönének kapuját. Mind a mai napi g nem ejtették el ellene a vádat, és a szlovákiai magyar iskolák védelmében kifejtett tevékenységét törvénysértésnek min ősítik. Alulírottak, akik megtapasztaltuk a magyar kisebbségi sorsot a polgári Csehszlovákiában, illetve a hontalanság éveiben, mi sem hallgathatunk tovább. Történelmi tapasztalatból tudjuk, hogy ha egy kisebbséget sérelmek érnek, nincs helye a hallgatásn ak, mert itt is érvényes a babitsi mondás: „vétkesek közt cinkos, aki néma.” Úgy véljük, hogy Duray börtönbe vetése, vád alá helyezése ellentétben áll a csehszlovák alkotmánnyal, a lenini nemzetiségi politikával, valamint a magyar és szlovák nép békés, szo cialista, sőt testvéri együttélésének magasztos eszméivel. Felkérjük ezért a párt Központi Bizottságát, hogy tegyen meg mindent Duray Miklós szabadon bocsátása érdekében. Tisztelettel: 37 aláírás Budapest, 1985. január hó Kedves Szűrös Elvtárs! Dura y Miklós ügyében a mellékelten csatolt levelünkkel kapcsolatban arra szeretném kérni, hogy amennyiben módja és ideje van velünk a csehszlovákiai magyar kisebbség problémáiról elbeszélgetni, szíveskedjék bennünket fogadni. Ebben az esetben azt szeretném jav asolni: kívülem – aki losonci születésű vagyok – a pozsonyi Király Péter és az érsekújvári Dobossy László egyetemi tanárok is meghívást kaphassanak erre az eszmecserére. Megköszönve fáradozását szívélyesen üdvözli: Dr. Vigh Károly Vissza EUhatárrendőrség alakul Közös vízumirodák az unión kívül, egységes bevándorlási szabályok
