Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-13
11 1949. évi genfi megállapodások súlyos megsértése; a hadviselés törvényeinek és szokásainak a megsértése; népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények. A genfi konvenciók megsértésén ek esetei közé tartoznak például a tömeggyilkosságok, a kínzások. A hadviselés törvényeinek és szokásainak megsértésén egyebek között az értelmetlen pusztítás, a védtelen települések elleni támadás, valamint a fosztogatás értendő. A népirtás fogalma olyan cselekményeket takar, amelyek célja valamely nemzet, népcsoport vagy vallási közösség teljes vagy részbeni megsemmisítése tömeggyilkosságokkal, kínzásokkal vagy az áldozatok tömeges elűzésével. Az emberiesség elleni bűncselekmények közé tartozik civilek le gyilkolása, megkínzása és megerőszakolása. Milosevic ellen eredetileg három külön vádiratot készítettek a boszniai, a horvátországi és a koszovói események miatt, de végül is ezeket egy perben tárgyalják, mert ugyanaz volt a politikai törekvés, nevezetesen NagySzerbia megteremtésének eszméje, és ugyanazok voltak a módszerek is. BOSZNIA: 29 vádpont fogalmazódott meg, a háborús és emberiesség elleni bűntettek mellett egyedül itt fordul elő a legsúlyosabb - és a legnehezebben bizonyítható - bűncselekmény, a népirtás vádja, méghozzá kétszer is. Milosevic eszerint felelős több ezer muzulmán és horvát kiirtásáért. Mintegy negyven esetet említ meg, így például Srebrenicáét, ahol a város egész férfilakosságát kivégezték. Milosevicet a gyilkosságokon kívül felelősn ek tartják kínzásokért, deportálásokért és kényszermunkáért, amelyek célja mind az volt, hogy etnikailag tiszta szerb területek jöjjenek létre. HORVÁTORSZÁG: A vádirat szerint 19911992ben Milosevic arra törekedett, hogy a szerbeken kívül mindenkit eltáv olítson Horvátország mintegy harmadrészéről. A hadjáratban, amelynek célja e terület bekebelezése volt, civilek százait ölték meg, legalább 170 ezer embert deportáltak, és ezreket börtönöztek be. A több mint harminc vádpont szerint Milosevic segítséget nyú jtott a helyi szerb testületeknek és félkatonai erőknek. KOSZOVÓ: Az ügyészek szerint 1999ben a szerb erők terror- és erőszakkampányt folytattak a koszovói albánok ellen. Milosevic és bűntársai a vád szerint mintegy 800 ezer személyt üldöztek el a tartom ányból. A vádirat név szerint felsorol több mint 500 olyan albánt, akit meggyilkoltak. A bizonyítékok közt Belgrád környéki tömegsírok is szerepelnek, ahová koszovói albánokat temettek el. MHösszeállítás Vissza Felhívás Kucs ma ellen A Georgij Gongadze újságíró meggyilkolásának körülményeit vizsgáló ukrán parlamenti bizottság felhívásban kéri a befolyásos európai szervezeteket, az Egyesült Államok és Kanada állami intézményeit, határolódjanak el Leonyid Kucsma ukrán elnöktől. A dokumen tum szerint a Mikola Melnicsenko volt kormányőr által titokban az elnöki irodában készített hangfelvételek újabb amerikai szakértői vizsgálata „számos, magas állású ukrajnai vezető jogellenes tetteiről tanúskodik”. (MTI) Vissza Alkualap az unió javaslata A támogatási elképzelés megosztja az EUt és a tagjelölteket 2002. február 13. (11. oldal) Hírösszefoglaló Finnország egyetért az Európai Bizottság két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott, a majdani EUtagokat illető mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó javaslatával. Ausztriát már megosztja a kérdés, de ott anyagiakról vitatkoznak, miközben egy francia illetékes szerint mezőgazdaságunk jelen állapota nem támasztja alá az EUval szemben támas ztott igényeink jogosságát. Milos Zeman cseh kormányfő viszont, akárcsak a magyar szakemberek, az egyenlő elbánás elve mellett áll ki. Finnország egyetért az Európai Bizottság két héttel ezelőtt közzétett, az EUtagjelöltek majdani mezőgazdasági támogatására vonatkozó állásfoglalásával – jelentette ki tegnap Kyösti Virrankoski finn európai parlamenti képviselő Budapesten. Meggyőződése szerint ez lépcsőzetes, rugalmas csatlakozást tesz lehetővé, mert átmeneti időszakot képez, amelyben a korábbi tá mogatások is élni fognak még. A finn állásponttal ellentétben nincs egyetértés az osztrák kormányban az Európai Unió bővítésére tervezett összeg megítélésében: a pénzügyminiszter sokallja az Ausztriát ebből terhelő évi 220 millió eurót, a mezőgazdasági min iszter szerint viszont az elképzelés kedvező, Benita FerreroWaldner külügyminiszter pedig úgy véli, hogy a kérdésben legkorábban az év végén esedékes koppenhágai csúcson születik majd európai szintű megoldás, az EU-
