Reggeli Sajtófigyelő, 2002. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2002-02-13
10 követték el, ami messze túlmutat a jogszerű hadvise lés határain - fűzte hozzá. A főügyész asszony szerint a mostani tárgyalás a legjobb bizonysága annak, hogy "senki sem állhat a törvények fölött". A nemzetközi sajtó amúgy történelmi léptékűnek nevezte a pert. A főügyésztől egyik helyettese, Geoffrey Nice vette át a szót, aki a tárgyalóteremben levetített filmrészlettel felidézte azt az 1987es jelenetet, amikor Milosevic - akkor még a Szerb Kommunisták Szövetségének elnökeként - látogatást tett Pristinában, és szenvedélyes beszédben biztosította a szerbek et, hogy "többé senki sem emelhet kezet rájuk". Nice erre az epizódra vezette vissza Milosevic karrierjének felívelését, rámutatva, hogy a politikus mindvégig jórészt a háttérből irányította az eseményeket. Áldozataival sem konfrontálódott nyíltan, másoka t használt fel a bűncselekmények elkövetésére. Elképzelhetetlen azonban, hogy ne tudott volna ezekről - jelentette ki. Az ügyészek beszéde közben Milosevic semmilyen érzelem jelét nem mutatta, s csak a pristinai látogatását bemutató filmrészletek vetítése kor élénkült fel kissé. A törvényszék szabályzata szerint Milosevic először a vád nyilatkozatainak elhangzása után kaphat szót, akkor viszont korlátlanul hosszú ideig beszélhet. A tavaly június óta hágai őrizetben lévő Milosevic mindeddig következetesen t artotta magát ahhoz az álláspontjához, hogy nem ismeri el a törvényszék illetékességét, ezért semmilyen együttműködésre nem hajlandó. Ennek megfelelően egyetlen vádponttal kapcsolatban sem válaszolt arra a kérdésre, hogy bűnösnek tartjae magát. A tegnapi ügyészi beszédet Milosevic belgrádi ügyvédje élesen bírálta, mondván Nice politikai beszédet tartott. Zdenko Tomanovic szerint felmerül a kérdés, hogy a bíróság színe előtt egyenjogúságot élvezneke a vád képviselői és a vádlott, hiszen Milosevicnek nem e ngedélyezték, hogy ugyanúgy felkészüljön a perre, mint az ügyészség. Az eljárás első szakaszában, amely júliusig is eltarthat, a vádiratok benyújtásának sorrendjét követve először a koszovói konfliktussal kapcsolatos vádakat tárgyalják. Carla del Ponte a napokban közölte, hogy csak a koszovói konfliktus ügyében mintegy háromszáz tanút kíván felvonultatni, köztük az atrocitások áldozatait, de olyan "bennfenteseket" is, akik közvetlen kapcsolatban álltak a szerb hatalom legfelső köreivel. A tanúk kilétét azo nban biztonsági okok miatt a lehető legtovább szigorú titokban tartja a törvényszék. Milosevic az ügyvédei szerint kezdeményezni kívánja a nemzetközi politika több korábbi és jelenlegi élvonalbeli személyiségének a meghallgatását. Eddig Bill Clinton volt amerikai elnök, Madeleine Albright volt amerikai külügyminiszter, Tony Blair brit kormányfő és a boszniai háborút lezáró daytoni megállapodások kulcsszereplőjeként számon tartott Richard Holbrooke nagykövet neve került szóba a leggyakrabban. Utóbbi kész is lenne megjelenni. Vissza Szerbia a titkos tanúkat kutatja A hágai per jegyében telt a keddi nap Szerbiában: az összes jelentősebb tévé- és rádióállomás élő adásban közvetítette a vádbeszédeket, a szövetségi parlament ülésén ek kezdetét a szocialista és a radikális képviselők kérésére délutánra halasztották, hogy a honatyák is nézhessék a közvetítést. A szerb média Carla del Ponte főügyész beszédéből azt emelte ki, hogy a törvényszék nem akar sem országok, sem nemzetek felett ítélkezni, mivel tagadja a kollektív bűnösség elvét, a vádlottnak saját tetteiért kell felelnie. Milosevic hívei ugyanis azt hangoztatják, hogy Hágában Szerbiát és az egész szerbséget állították a vádlottak padjára. A szerbiai demokratikus tömb frakcióveze tője, Cedomir Jovanovic is azt hangoztatta, hogy a perrel leveszik a kollektív bűnösség ódiumát a szerb népről. A Szerbiai Szocialista Párt (SPS) vezetőségének első reagálásaként Zivorad Igic azt mondta, hogy a vádbeszéd nem más, mint politikai konstrukci ó, ami a tényleges bizonyítékok hiányát hivatott palástolni. Ha az ügyészség számára terhelő bizonyíték Milosevic elhíresült koszovói beszéde, amelyben védelméről biztosította a szerbeket, akkor ezt a vádat mindannyian vállaljuk, mondta a pártfunkcionárius . Továbbra is talány, hogy kik a titokzatos védett tanúk a volt elnök környezetéből, akik egykori főnökük ellen fognak vallani. Vlastimir Djordjevic rendőrtábornok mellett tegnap felmerült Jovica Stanisicnak, az állambiztonság volt főnökének neve is, de h ivatalos megerősítést nem lehet kapni. Arról is folynak a találgatások, hogy a koszovói háborús bűncselekmények miatt vád alá helyezett négy egykori tisztségviselő közül ki fog legközelebb Hágába utazni. A sajtótalálgatások után tegnap Nikola Sainovic volt miniszterelnökhelyettes a Tanjugnak személyesen cáfolta, hogy hajlandó lenne önként feladni magát. Zoran Djindjic kormányfő megismételte: a vádlottaknak vállalniuk kell a felelősséget, és el kell utazniuk Hágába, ebben az esetben a kormány garanciát váll al értük. Vissza A vádirat: a háborús és emberiesség elleni bűnöktől a népirtásig A Milosevic ellen emelt vádak a nemzetközi humanitárius jog megsértésének mindazokat a súlyosabb eseteit átfogják, amelyek ügyében a hágai Ne mzetközi Törvényszék illetékes. Ezek négy fő kategóriába sorolhatók: az
