Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-06
4 az MKP számára. A legfeltűnőbb a nyitrai kerület eredménye, ahol a 27 százaléknyi magyar lakosság által megválaszt ott jelöltek 60 százalékos többséget szereztek az önkormányzatban. A legtöbb kerületet a HZDS, illetve HZDS-SMER koalíció uralja majd. Kivétel Pozsony és Kassa, ahol a jobboldali blokkok - a fővárosban az MKP részvételével - elsöprő győzelmet arattak. Ne m dőlt el viszont a megyei elnökök személye. Az első fordulóban ötven százalék feletti arány kellett a győzelemhez, így a pozsonyi megyén kívül az első két helyezettnek mindenütt második fordulót kell vívnia december 15én. Az egyik induló mindenhol a HZDS jelöltje lesz, de ellenük komoly politikai összefogás várható. A nagy kérdés a nagyszombati és a nyitrai kerület: mindkét helyen az MKP jelöltje végzett másodikként, így a kormánykoalíció pártjainak támogatásával megakadályozhatják Meciarék újabb pontszer zését. A most leadott voksok sok mindent jeleznek a jövő őszi parlamenti választásokkal kapcsolatban. A HZDS számára bebizonyosodott, hogy továbbra is támaszkodhat hagyományos, elsősorban idős szavazóira, míg a kormánykoalíció pártjai csúnyán leszerepeltek. A leg nagyobbat a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) bukta, amely még a hagyományos bástyájának számító besztercebányai kerületben sem tudott jó eredményt elérni. Szintén nagy vesztes a kormányfő, Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKU), amely jobboldali integráló pártként szeretett volna fellépni, de a megyei önkormányzatokban a legkisebb pártok egyike lesz. Ünnepel viszont a SMER, amely 50 mandátumot, vagyis 13 százalékot szerezve elsőként bizonyította választásokon a közvéleménykutatások jelezte támogatottságát. Szinte teljesen eltűntek a belviszályok sújtotta nacionalisták, így a Szlovák Nemzeti Párt (SNS). Jól szerepelt viszont az MKP: 116 jelöltjéből 84 jutott mandátumhoz. A Dzurindakormány 1998as megalakulása után az egyi k legfontosabb politikai célként kezelte a megyei önkormányzatok felállítását. A rendszert eredetileg a kilencvenes évek elején tervezték létrehozni, de azt Meciar akkoriban egymást követő, a centralizációban érdekelt kormányai rendre elszabotálták. A poli tikai harcokban kialakult modell jócskán eltér a tervezettől: a rendszer nemcsak az MKP által követelt komáromi megyét nem tartalmazza, de egy sor szlovákok lakta, természetszerűen kialakult régiót - például Liptót, Turócot vagy Dzurinda szülőföldjét, a Sz epességet - is kettészel. A január elsejétől felálló megyei önkormányzatokra sok munka vár, több mint száz hatáskört kell átvenniük a központi államigazgatástól, március végére a költségvetésüket is el kell fogadniuk. A feladatokat több ütemben veszik át, januárban a kultúrával kezdik, júliusban az oktatással és a szociális ügyekkel, majd 2003 januárjában az egészségüggyel folytatják. Ezzel párhuzamosan a helyi önkormányzatok is egy sor hatáskört kapnak, az óvodák és az általános iskolák például helyi, a k özépiskolák pedig megyei kézbe kerülnek. Máig tisztázatlan viszont a finanszírozási modell, mivel a parlament a viták miatt nem fogadta el az ehhez szükséges törvényeket. A megegyezés szerint ezért még legalább két évig az állami költségvetés finanszírozza az átvett intézmények működését. vissza Tuba Lajos / Pozsony Fischer István Státuscsokoládé Volt egyszer, hol nem volt, volt Erdélyben egy nyolcszáz éves szász nagyközség. Szászabb már nem is lehetett. Szigorú rendben feszü ltek a takaros házak sorai, híresszép templomerõdjének barokk oltárképeihez zarándokoltak a mûértõk. Mire Ceauºescut falhoz állították, a falu lakóinak már csak egynegyede volt szász. A lakosság jó része a Sztálingrád környéki katonatemetõk meg a Donmede nce munkatáborainak jeltelen sírjaiban rohadt. Másik része az NSZKból küldözgette, ahogy illik, a Romániában rekedt rokonoknak a karácsonyi meg húsvéti csomagokat. Az üresen maradó szász házakba pedig az államalkotó többségi nemzet földmûvesei költöztek. 1989 decemberében a német média minden csatornáján egyetlen téma uralkodott: a hõs román nép harca a szekus terroristákkal. E riportok hatására határozta el egy nyugatnémet belvárosi sörözõ törzsasztalának társasága, hogy segíteni próbál a Romániában élõ h onfitársakon. Némi lelkiismeretfurdalás is belejátszott elhatározásukba. A "Stammtisch" egyik Erdélybõl szökött tagjának sûrûn elõadott történeteit a romániai állapotokról ugyanis sohasem hitték el, s ezeket az "Ostblockhantameséket" - persze az illetõ h áta mögött - gunyorosan kommentálták. Most pedig a hazai tévé dörgölte óránként orruk alá: a szász kolléga valamennyi rémmeséje - bizonybizony - nagyon is valós volt.
