Reggeli Sajtófigyelő, 2001. december - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-12-19
5 Sa játos egybeesések sorozatának tűnik a csíkszeredai Bradul (Fenyő) Rt. tulajdonában lévő három szálloda privatizációja, majd továbbadása. Az ügyletek nagy része ugyanis valamilyen módon magyar állami forrásokhoz kapcsolódik. A tranzakciókról az RMDSZ képvis előtanácsának szeptember 29i, marosvásárhelyi ülésén is szó esett. Később a magánosítás leglátványosabb részleteit az Adevarul román lap is megszellőztette. A privatizációt a csíkszeredai Fenyő és Küküllő Kft. indította el. A cég 2000. január 14én 6,8 mi lliárd lejért (370 ezer dollárért) a román Állami Vagyonalaptól (ÁVA) megvásárolta a szintén csíkszeredai Fenyő Rt. részvényeinek 40 százalékát. A részvénytársaság vagyona egyebek között három szállodából – a csíkszeredai Hargita és Fenyő Hotelekből, illet ve a székelyudvarhelyi Küküllő Szállóból – állt. A Fenyő és Küküllő Kft.t két Hargita megyei vállalkozó, a csíkszeredai Kurkó János György és a székelyudvarhelyi László János alapította. Erdélyben köztudott, hogy a székelyudvarhelyi városi önkormányzatot a FideszMPPvel rokonszenvező, de az RMDSZ centrumával rivalizáló erők vezetik. (A legutóbbi helyhatósági választás előestéjén maga Németh Zsolt fideszes külügyi államtitkár is megjelent a városban, aki nyíltan a Reformtömörülést pártolja, noha a külügy h ivatalos álláspontja, hogy nem avatkozik be a határon túli magyar szervezetek belső ügyeibe.) László János 2001. november 12ig maga is tagja volt a székelyudvarhelyi városi önkormányzatnak. A testületbe a Fidesz szimpátiáját bíró Udvarhelyi Polgári Egyesü let (UPE) színeiben került. Az UPEt szoros kapcsolatok fűzik az RMDSZ centrumával élesen szembenálló Reformtömörüléshez. Ez a platform kiváló kapcsolatokat épített ki a Fideszszel. Többször előfordult, hogy képviselőikkel külön találkoztak a budapesti kor mány politikusai. A Bradul (Fenyő) Rt. privatizációjakor a két székelyföldi vállalkozó kétségtelenül „megérezhetett” valamit, hiszen cégüket öt héttel a részvényvásárlás előtt jegyezték be. A 40 százalékos részvénycsomaghoz is meglehetősen olcsón jutottak. A 61 ezer lejes névértékű részvények darabjáért ugyanis csak 33 ezer lejt fizettek. Az adásvételkor kötelezték magukat, hogy a részvényesek közgyűlésén egy éven át nem szavaznak a társaság feloszlatására, illetve a profilváltásra. Az egy év tilalmi idősza kban megszerezték az rt. további mintegy 12 százalékos részvénypakettjét. Ez főképp a budapesti székhelyű Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. segítségével, a Rasdaq nevű román elektronikus tőzsdén történt. Az egyéves tilalmi idő elteltével a két székelyföl di vállalkozó (illetve cégük) megkezdte az immár többségi tulajdonába tartozó Bradul (Fenyő) Rt. vagyonának – a három szállodának – a kiárusítását. Elsőként kétmillió dollárért eladták a Hargita Szállót a Hotel Hargita 2000 Rt.nek, amely a pénzt a Sapient ia Alapítványtól kapta. A Hotel Hargita 2000 Rt. egyik fő részvényese akkoriban Birtalan Ákos, a Reformtömörüléssel szimpatizáló RMDSZes parlamenti képviselő volt, aki az erdélyi magánegyetemet magyar állami pénzből létrehozó Sapientia Alapítvány kuratóri umának a tagja. (Az alapítvány és az eladó közé azért kellett a Hotel Hargita 2000 Rt.t közbeiktatni, hogy az áfát visszaigényelhessék.) A Sapientia Alapítványt még tavaly az erdélyi magyar magánegyetem megalapítására hozták létre. Az alapítvány támogatás ára a magyar költségvetés évi kétmilliárd forintot hagyott jóvá. A pénz felhasználásáról Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke külön utasításban rendelkezett, Németh Zsolt külügyi államtitkár jóváhagyásával. Birtalan Ákos szerint a Bradul (Fenyő) Rt. 40 százalékos részvénycsomagja megvásárlásának nincs köze a Sapientiához, mert az alapítványt 2000. március 31én jegyezték be Kolozsváron, három hónappal a részvénypakett megszerzése után. A kétmilliárdos támogatásról azonban az érinte ttek már 1999 végén, az országgyűlési döntéskor tudomást szereztek. A Sapientia szerint az épülethez olcsón jutottak hozzá, hiszen a HTMH által megbízott szakértők szerint az ingatlan talán hárommillió dollárt is megér. Sikerült túladni a másik két szállod án is. A csíkszeredai Fenyő Szállót – 652 ezer dollárért – egy hasonló nevű cég, a Hotel Fenyő 2000 Rt. vette meg, amelyet az egyik eladó, Kurkó János György alapított. A székelyudvarhelyi Küküllő Szállón hasonló módon adtak túl, a László János alapította Hotel Küküllő 2000 Rt. vette meg 650 ezer dollárért. A Küküllő vásárlásába a magyarországi ÁPV Rt. 100 százalékos tulajdonában álló Váltó 4 Libra Rt. is beszállt. Olyan feltételezések is megfogalmazódtak, hogy kétmillió dollárért szerzett benne tulajdoni t öbbséget. A Küküllő Szállót a magyarországi többségi tulajdonos Váltó 4 Libra Rt. egyébként 800 millió forintért háromcsillagosra korszerűsítette, s annak 2001. november 3i avatásán a díszvendégként Kövér László Fideszalelnök is megjelent. A HVG szerint a Váltó 4 Libra Rt. által fizetett irreálisan magas vételárból a Fidesz lényegében az UPE színre lépését és megerősödését támogatta. Szász Jenő udvarhelyi polgármester másként látja a dolgot. Szerinte a beruházás a régió idegenforgalmát lenne hivatott fell endíteni. Valamint azt, hogy „minden anyaországi polgár évente egyszer a Székelyföldre látogasson”. A szálloda kihasználtsága mintegy húszszázalékos. vissza munkatársainktól
