Reggeli Sajtófigyelő, 2001. november - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-11-29
8 A viszonylagos érdektelenséget tükrözik a mértékadó közvéleménykutató intézetek legfrissebb felmérései is, amelyek szerint a szavazásra jogosult polgárok alig negyven százaléka járul majd az urnákhoz. Pavol Haulik , neves szlovák szociológus szerint a közöny egyik oka az, hogy a továbbra is súlyos megélhetési gondokkal szembesülő emberek kiábrándultak az úgynevezett nagypolitikából, hiszen az elmúlt három esztendőben se mmivel sem lett könnyebb az életük. A munkanélküliségi arány országosan még mindig csaknem húszszázalékos, a magyarok lakta Gömörben és a Bodrogközben negyven százaléknál is magasabb. Emiatt is nagyon sokan vélik úgy, hogy nem érdemes voksolni, hiszen ebbe n az országban semmi sem változik. A munkavállaló is alig él meg a szomszédos országokhoz képest is alacsony béréből, holott „vet és arat” tisztességesen, miközben a politikusok és a holdudvarukhoz tartozó személyek továbbra is milliárdokat kaszálnak. Így aztán legalább annyi a korrupciós ügy és a közéleti botrány, mint Meciarék idejében. Grigorij Meszezsnyikov, az IVO Közvéleménykutató Intézet elnöke abban látja a helyi közügyek iránti közömbösség okát, hogy a lakosság nagy része nincs tisztában a központ i államhatalom lebontásának súlyával. Kevesekben tudatosodott, mennyire fontos, hogy a jövő évtől az iskolákról, az egészségügyről, a közlekedési infrastruktúráról, a regionális fejlesztésről, a helyi kultúra és művelődés támogatásáról, s további, mintegy háromszáz hatáskörben a megyei, illetve helyi önkormányzatok döntenek. A tájékozatlanságban ludas az országos médiatanács is, amely az elektronikus sajtóban nem engedélyezte a választási kampányt. Meszezsnyikov szerencsétlennek tartja a többségi elvet érvé nyesítő választási törvényt is. A jogi norma mindössze néhány száz támogató aláírás ellenében bárkinek lehetővé tette, hogy induljon a választásokon. Emiatt csaknem minden választási körzetben félszáznál több a jelölt. A besztercebányai járásban például 14 3, így a polgárok jelöltlista gyanánt közepes méretű plakátot kapnak kézbe. Itt is, miként valószínűleg máshol is, vélhetően sok lesz az érvénytelen szavazatok száma, hiszen a temérdek név közül csak annyit lehet bekarikázni, amennyi személyt küldhet az ad ott körzet a megyei önkormányzatba. A szakemberek egybehangzó véleménye szerint elsősorban a fegyelmezett tagsággal rendelkező pártok lesznek jelentős előnyben. Országos viszonylatban a Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Néppárt (HZDS) a kedvezményez ett, amelynek jelöltjei a nyolc megye közül legalább ötben akár minősített többséget is szerezhetnek. Rajtuk kívül a nagyszombati és a nyitrai megyében a Magyar Koalíció Pártjának jelöltjei esélyesek a jó szereplésre. Itt a megyei elnöki posztra pályázó Kv arda József, illetve Fehér Miklós bejuthat a második fordulóba, amelyben a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat, december 15én. A választási kampány vége felé fokozatosan háttérbe kerültek az észérvek. Inkább a polgárok érzelmeire hatva igyekezne k őket kimozdítani közönyükből. Sok jelölt például arra hívja fel a figyelmet, hogy Európában Szlovákián kívül ma már csupán Albániában nincs másodfokú önkormányzat, s mennyire fontos, hogy ezekbe a testületekbe rátermett személyiségek kerüljenek. Olykor n acionalista indulatokat is szítanak a kampányolók. Robert Fico , a jelenleg második legnépszerűbb szlovák párt, a Smer (Irány) vezetője például Nyitrán azzal riogatta a többségi nemzethez tartozó személyeket, hogy ha nem mennek el szavazni, akkor a magyarok veszik át a hatalmat ebben a térségben is. RévKomáromban viszont éppen az ő kegyeikbe igyekezett beférkőzni azzal, hogy jelentős összeggel szponzorálta a legfelsőbb szlovákiai osztályban szereplő, a régióban rendkívül népszerű helyi ökölvívóegyüttest. N em könnyű az MKP jelöltjeinek a helyzete. Potenciális választóik közül nagyon sokan megkeseredtek amiatt, hogy a pozsonyi törvényhozás nem támogatta sem RévKomárom megye megalapítását, sem a tizenkét megyés modellt. A magyar párt tagjai most azzal érvelne k: a közönynek és a távolmaradásnak súlyos következményei lennének. Hiszen csak akkor nem
